Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

tanak, szervezkednek, másnap félreverték a harangot és a tanácsházára össze­gyűlt ellenforradalmi tömeg uszítására, követelésére elővezették a kommunista párttitkárt és követelték, saját kezűleg gyújtsa fel az elégetésre összerakott összes pártokmányokat, állandó közbekiáltások hangzottak el, hogy rá kell dobni a párttitkárt is, és el kell égetni. December 17-én, amikor karhatalmi egység érke­zett Gyulára, a Gyuláról kiment Mány Erzsébet a helybeli Szilágyi István bor­bélymesterrel 300 főből álló tömeget szerveztek, behatoltak az AVH épületébe, onnan fegyvereket szereztek azzal a szándékkal, hogy Gyulára indulnak megtá­madni a karhatalmistákat, a tömeg egy része később szétoszlott, néhány fegyve­res maradt, akik a Körös-hídnál védekező állásba helyezkedtek. Ennek az ese­ménynek következményeképpen 15 fő statáriális bíróság elé kerültek [így], kik közül Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt kivégezték, a többiek 8-tól 15 évi börtönbüntetést kaptak. Az ellenforradalmi időszakban, Gyulaváriban a forra­dalmi bizottság és községi tanács vb-elnöke egy személyben „vitéz" Molnár Mihály, volt horthysta őrnagy, 50 holdas kulák volt. 3 Kétegyháza községben az ellenforradalmi események okt. 27-én „forra­dalmi bizottság" alakításával kezdődtek, melynek első ízben józan, megfontolt párttag és pártonkívüli dolgozók voltak a tagjai. Okt. 28-án a kulákok erélyesen követelték újabb nagygyűlés összehívását, mert az előző nap választott „forra­dalmi bizottság" összetételével nem voltak megelégedve, és hangos híradón ke­resztül nagygyűlést hívtak össze, és ekkor feltöltötték a bizottságot kulákokkal. Ezen a gyűlésen javasolták a községi pártitkár, vb-elnök és vb-elnökhelyettes elhelyezését az állomásnál lévő bunkerbe, tehát egyidejűleg le is váltották a kom­munista vezetőket. Este nemzetőrséget szerveztek, melybe ellenforradalmi ele­meket tettek, vitéz Szelényi Béla, volt horthysta főhadnagy, jelenleg pedagógus vezetésével. Október 29-én és 30-án állandóan gyűléseket és felvonulásokat tar­tottak, melyen sztrájkra, ellenállásra uszítottak. November l-jén a román és a magyar temetőkbe szerveztek felvonulásokat, ahol beszédeket tartottak, a ma­gyar temetőben vitéz Szelényi Béla tartotta a beszédet, és közvetlen utána kö­rülfogták olyan családhoz tartozók, mely családokból annak idején Szelényi mint leventeparancsnok elhurcolta a leventéket és rákiabáltak, hogy ott feksze­nek a temetőben az ő áldozatai, nekik ne beszéljen. Később a kulákok földjei­ket, államosított házaikat követelték vissza, a pártházba be is költözött a volt kulák tulajdonos. December 5-én kb. 60-70 főből álló - legtöbb része kulák ­csoport a tanácsházára vonult, és a már akkorára visszaállított kommunista ve­zetőket újból eltávolították. A kihívott karhatalmisták ekkor még tájékozatla­nok voltak, a tömeget nem oszlatták fel, hanem az esettel kapcsolatban javasol­ták egy bizottság küldését a járáshoz. December 6-án újabb gyűlésen az akkor már karhatalmi szolgálatot teljesítő párttitkár leszerelését követelték, december 7-én újabb gyűlésen sztrájkra uszítottak és ismét eltávolították a vezetőket. 4 Lőkösháza községben október 29-én a Hazafias Népfront jegyében hív­tak össze nagygyűlést, azonban a gyűlésre Békéscsabáról tehergépkocsival is­meretlen személyek jelentek meg, mindenünnen kiszedték a népköztársasági címert, a vörös zászlókat elégették és szintén ezek közül egy ismeretlen személy

Next

/
Thumbnails
Contents