Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lázító beszédet mondott. Itt kb. 5-600 személy jelenlétében „forradalmi bizottságot" választottak, melybe 6 községi tanácstag is bekerült. Szerveztek egy 12 tagú nemzetőrséget, melynek vezetője \eres Péter, volt horthysta őrmester volt. A „forradalmi bizottság" tagjai azzal, hogy mint küldöttek jártak a járásnál és a megyénél, és állítólag ott kaptak utasítást, az 1956. évi tagosítást akarták megszüntetni és meg is indult a községben a föld-visszafoglalás. Ebben az időben járt Békéscsabáról egy Csizma [helyesen: Csimma] nevű százados két társával, elrendelték a nemzetközi vasútvonal sínpárainak felszedését, valamint ellenállásra uszítottak és a vasutasokat bevonva, a szomszéd községekbe is átmentek tüntetni, és sztrájkra uszítani. Battonyára, Mezőkovácsházára mentek át. A községi pártszervezet irodájában talált iratokat, könyveket egy mozdonyban égették el. "Veres Péterek Csáki András párttitkárnál házkutatást tartottak, tevékenykedtek a tsz-ek feloszlatásában, listákat állítottak össze, a vasúmái Vigh István szervezte a tüntetést és bevonták az iskolásokat is.

5 Szabadkígyós községben viszonylag a legcsekélyebb mozgalommal zajlottak le az ellenforradalmi események. Október 27-én hoztak létre nagygyűlésen választott „forradalmi bizottságot", melyben párttagok és pártonkívüliek voltak, október 29-én újabb bizottságot választottak, amelyben már egy párttag sem volt. Egy csoport a tanácsházára ment, a begyűjtési iratokat szétdobálták, a Sztálin-szobrot széttörték, a Sztálin-, Rákosi- és Lenin-képeket széttépték, Imre Dénes nevű, múltban volt rendőr le akarta szerelni a községi kmb-st, azonban az nem adta át fegyverét. Telekgerendás községben október 27-én alakult „forradalmi tanács". 28án de. gyűlés volt, melynek előadója Földvári József, állami gazdasági üzemgazdász volt, bejelentette, hogy eltörölték az elvtárs megszólítást és polgártárs a megszólítás. Megyei „forradalmi bizottsági" gyűlésről számolt be és bejelentette, hogy az eddigi tanácstagok megbízása megszűnt, és helyette „forradalmi tanácsot" kell választani, mely intézi a község ügyeit, tagjai között voltakTechner Károly állami gazdasági főállattenyésztő, Iványi István állami gazdasági dolgozó, akik kijelentették, olyan bizottságba, ahol kommunisták is vannak, nem vesznek részt, ezért kell 28-án új bizottságot választani. Ezen a gyűlésen követelték a szovjet csapatok kivonulását, a népőrség felfegyverzését és a nyugati csapatok behívását. Ebbe a bizottságba az előbb említett személyeken kívül, akik horthysta tisztek voltak, bekerült Kaczkó András kulák, aki a bizottság elnöke és községi vb-elnök is lett és KakukTibor állatorvos. November l-jén újabb gyűlést tartottak, melyen már többségben kulákok és osztályidegen elemek voltak, Kakuk Tibor tartott lázító beszédet, többek között 12 éves sanyargatásnak nevezte a népi demokráciát és rágcsálóknak a kommunistákat. Gyűjtésre szólította fel a jelenlévőket, hogy a harcban résztvevőket segítsék, és kezdjék meg a több pártok [így] szervezését. Ismét új „forradalmi tanácsot" választottak, a kommunistákat kitiltották azzal az indokolással, hogy azok nem hazafiak. Egyik szószóló volt Belenka Mihály kulák. Kakuk Tibor beszámolója után néhány hozzászóló a kommunisták felakasztását, a kisebb kommunisták bányába szállítását követelték. [így.] Követelték a tsz-ek azonnal feloszlatását, a földek vissza-