Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A megyei bíróság ezért: Ignáth Márton I. r. vádlottat 6 (hat) évi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 1500 (egyezerötszáz) forint értékű vagyona elkobzására és 5 (öt) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra, míg Gyöngyösi Károly II. r. vádlottat 3 (három) évi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 800 (nyolcszáz) forint értékű vagyona elkobzására és 3 (három) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. A megyei bíróság Ignáth Márton I. r. vádlott által 1956. március 5. napjától 1956. október 13. napjáig, valamint 1958. március 24. napjától a mai napig, ezenkívül Gyöngyösi Károly II. r. vádlott által 1958. január 20. napja óta a mai napig előzetes letartóztatásban és 1957. június hónapban rendőrségi őrizetben töltött 5 napot a velük szemben kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. Kötelezi a bíróság Ignáth Márton I. r. és Gyöngyösi Károly II. r. vádlottakat, hogy az eddig felmerült 938 forint 40 fillért, valamint az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az állam részére egyetemlegesen térítsék meg. A megyei bíróság Gyöngyösi Károly II. r. vádlottat az ellene népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt emelt vád alól bizonyítékok hiánya okából felmenti. [...] [...] Gyöngyösi Károly II. r. vádlott kisparaszti családból származik. Szülei egy családi ház vagyonnal és 6 kat. hold földdel rendelkező földművesek voltak. Vádlott a tanítóképző elvégzése után 1930. évtől kezdődően Gyulaváriban, mint általános iskolai tanító működött a jelen ügyben történt letartóztatása idejéig. Közben, de még 1945 előtt elvégezte a pedagógiai főiskolát is. Először 1932-ben hívták be tényleges katonai szolgálatra, ahol tiszti tanfolyamra került, és mint tartalékos tiszt szerelt le. 1943-ban, mint tartalékos tisztet hívták be katonai szolgálatra, és mint csapatcsendőr-parancsnok 1944-ig teljesített szolgálatot a szovjet megszállott területen. 1945 előtt részt vett a gyulavári illegális munkásmozgalomban, a felszabadulást követően pedig jelentős tevékenységet fejtett ki különböző társadalmi szervezetekben. [...] [...] Gyöngyösi Károly II. r. vádlott a felszabadulást követően visszatért Gyulavári községbe, és mint pedagógus megállta helyét. Az eltelt időszak alatt nagy érdemeket szerzett a község kulturális helyzetének javítása terén és tevékenyen részt vett különböző társadalmi szervezetek munkájában. Minden jel arra mutat, hogy a vádlott minden igyekezetével azon volt, hogy az általa elkövetett bűncselekményeket, amennyire az lehetséges, jóvátegye. Az ellenforradalom időszaka alatt belesodródott ugyan a gyulavári ellenforradalmi tanácsba, azonban ott ellenforradalmi tevékenységet bizonyíthatóan nem fejtett ki, de a lehetőséghez képest igyekezett megfékezni az ellenforradalmi hangulatot. [...] [...] A Békés Megyei Ügyészség a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt azért emelt vádat, mert vádlott, aki 1956 őszén tagja, illetve egyik vezetője volt a gyulavári úgynevezett forradalmi tanácsnak, és aki az ottani nemzetőrség feletti ellenőrzéssel is meg volt bízva, 1956. október 29-én erélyesen felszólította a községi