Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

tanács vb-elnökét, hogy tovább nem dolgozhatnak és a hivatal kulcsait is adják át. Ugyanezen a napon részt vett abban a háromtagú forradalmi tanácsi küldöttségben, amelynek egyik tagja a gyulavári MDP-gyűlésen kijelentette, hogy a forradalmi tanács a párt működését nem engedélyezi. 1956. november 9-én a munkahelyükön megjelenő tanácsi vezetők előtt Gyöngyösi Károly II. r. vádlott vezetésével a forradalmi tanács kijelentette, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el és nem engedik meg hogy a volt vezetők elfoglalják a helyeiket. Ez az ügyészi vád Kubicza Béla és Szilágyi István tanúk nyomozati vallomásán alapszik. E tanúk közül csupán Szilágyi István tanú vallott egyezően a nyomozati vallomásával, míg Kubicza Béla attól eltérően vallott. A nyomozati és a tárgyalási vallomásai közötti ellentétre vonatkozóan azt adta elő, hogy ő a nyomozati kihallgatása alkalmával sem mondotta azt, hogy a vádlott szembehelyezkedett volna a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az elbocsátott tanácsi vezetők visszatérésére vonatkozó rendelkezésével, illetve hogy vádlott egyike lett volna azoknak, aki [így] megtiltotta azt, hogy az MDP vezetősége ülést tartson. Előadása szerint Gyöngyösi Károly II. r. vádlott a tanácsi vezetők visszavétele mellett állt ki és ott magát is mint vb-titkárt hívta vissza dolgozni. A tanácsi vezetők nem lettek elküldve, ők az akkori hangulatra való tekintettel maradtak távol. Ugyanennek a tanúnak a vallomását erősíti meg Rozek János volt vb-elnökhelyettes tanúvallomása is, aki hasonló értelemben nyilatkozott. Ezenkívül Lengyel Imre vb-elnökhelyettes, érdektelen tanú is előadta, hogy a vb vezetői saját elhatározásukból, önként maradtak távol munkahelyüktől és oda még hívásra sem voltak hajlandók visszatérni. Ez utóbb említett három tanú egyöntetűen azt adták [így] elő, hogy a vádlott nemhogy hangoskodó, erőszakos nem volt, de minden igyekezetével azon volt, hogy az ellenforradalmi tömeghangulatot megfékezze. így tehát egyedül áll Szilágyi István terhelő vallomása, melyet semmi egyéb bizonyíték nem támaszt alá. [...] [...] Horváth Lajos s. k. mb. tanácsvezető, a tanács elnöke, Soltész Emil s. k. ülnök, t. tag, Moravszky Ferenc s. k. ülnök, t. tag. A kiadmány hiteléül: Merze irodavezető Másolat, irodavezetői hitelesítéssel és a megyei bíróság pecsétjével. - BéML - B. 294/1958. Gyöngyösi - mint látható - részese volt Gyulaváriban a forradalmi eseményeknek; akkori tetteiért a bíróság végül nem vonta felelősségre. Az ügy részévé vált egy nagy háborús büntető pernek s a két - korántsem egyenlő súlyú - ügyben egyszerre ítélt a bíróság. Ignáthot 1956 márciusában tartóztatták le a II. világháború alatt