Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

erővel gátolta. Máday csak annyit jegyzett meg a tárgyaláson: Morár az ő kívánságára dolgozhatott (más beosztásban) a gazdaságban. (Morár bírósági vallomása uo., 1958. március 19.) Dr. Mahó Dénes szerint éppen Szilágyi János (a leváltott igazgató) és a súlyosan vádaskodó Fazekas János hívták össze az október 29-i értekezletet, melyen az üzemegységek küldöttei vettek részt. A küldöttek döntöttek a leváltásukról úgy, hogy arról Máday csak az értekezleten hallott először, javaslatot sem tett. Sőt: a leváltandók névsorának előzetes összeállításában éppen Fazekas János vett részt (!). - Vallomása: uo., 1958. március 19. Szilágyi István szerint is Mádaynak nem volt kezdeményező szerepe a leváltásokban, a forradalmi munkástanács elnökségét is csak erős rábeszélésre vállalta el. Sőt: munkástanácstagnak maga a később leváltott igazgató, Szilágyi János javasolta! (Uo., 1958. március 19.) Bandur György szerint Máday végig a munka mellett szólt, szorgalmazta a vetési munkálatokat, ugyanezt állította Szelezsán Mihály is (uo.). Pella Valéria is határozottan állította: Máday soha nem uszított sztrájkra, sokat dolgozott. Ugyanezt mondta Kurta Mihály is. Maga Máday a bíróság előtt elmondta: ő végig dolgozott, a gyulai forradalmi bizottságnál egyszer sem járt. A forradalmi bizottság által leváltottak jó részének munkát adott, végzettségük szerint: Halics párttitkárt pl. a gépműhelybe helyezte, mivel eredetileg lakatos volt (uo.). Györfi Lajos — a gazdaság pénztárosa — kiemelte a bíróság előtt: a forradalmi bizottság Gőg István főkönyvelőt is leváltotta, holott a Horthy-hadseregben százados volt; őt magát pedig, mint párttagot el akarták küldeni s éppen Máday állt mellé s így menekült meg (uo.). Orosz Lajos pedig azt vallotta, hogy Máday állt ki amellett, hogy a leváltott párttitkár kapja meg kétheti fizetését. (Uo.) Külön figyelemre méltó Kurta Mihály és mások vallomása: amikor Szilágyi János igazgató ellen felizzott a hangulat, Máday intézkedett arról, hogy gyorsan hazaszállítsák motorkerékpárral, hogy baja ne essék; ezt Szilágyi meg is köszönte (hogy aztán a rendőrségen, bíróságon is terhelő vallomást tegyen...). A 6 fő nemzetőr beküldésével kapcsolatban többek is leszögezték: a gyulai rendőrség kérte a nemzetőröket, Máday csak engedelmeskedett. Több tanú vallomásából kiderült, hogy a rendőrségen erős nyomás alatt voltak és a jegyzőkönyvbe olyasmi is bekerült, amit nem vallottak, de jónak látták aláírni... így pl. Pepó Pál a rendőrségen vallotta, hogy Máday katonai alakulat szervezését végezte; ezt a bíróságon már cáfolta (uo.). Ugyanez történt Györfi Lajos esetében is: el sem olvasta a rendőrségi vallomását „rögzítő" jegyzőkönyvet, „bízott az elvtársakban" - s így került bele az, hogy Máday harci csapatot szervezett... Bandur György a rendőrségi jegyzőkönyv szerint állította, hogy Máday minden kommunistát el akart zavarni; a bíróságon már azt mondta, hogy a rendőrségen összezavarták, el sem olvasta, úgy írta alá... (uo.). Serédi István szerint (uo.) Máday egyáltalán nem gátolta az MSZMP szervezését a gazdaságban. A vádirat (366/2. sz. dokumentum) legsúlyosabb vádjait a bíróság nem látta megalapozottnak. Az ügyész viszont igen... Máday először fellebbezett, majd ügyvédjével (dr. Sal István) visszavonták azt. (Uo.) Máday később kérte a joghátrányok alóli mentesítését s az ezzel kapcsolatos