Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

366/3. Gyula, 1958. április 11. A megyei bíróság ítélete a gyulai Máday János ügyében A Népköztársaság nevében! A gyulai megyei bíróság Gyulán 1958. április 10. és 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet. Máday János [...] [...] Bűnös 1 rb., folytatólagosan elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében. A megyei bíróság ezért Máday János vádlottat az enyhítő szakasz rendelkezése alkalmazásával 8 (nyolc) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 500 Ft (ötszáz) részleges vagyonelkobzásra és 2 (kettő) év egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli. A 1957. február 6. napjától 1957. június 19. napjáig közbiztonsági őrizetben és 1957. június 19. napjától szeptember 19. napjáig előzetes letartóztatásban eltöltött időt a bíróság vádlott börtönbüntetésébe teljes egészében beszámítja. Vádlott köteles az eddig felmerült 336 Ft (háromszázharminchat) bűnügyi költséget és az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az államnak megfizetni. Indokolás A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként a következő tényállást állapította meg: [...] [...] A Budapesten 1956. október 23-án kirobbant ellenforradalom a Gyulai Állami Gazdaságban 1956. október 27-én éreztette hatását. Az állami gazdaságban ezen a napon többen a munka beszüntetéséről beszéltek. A gazdaság igazgatója, Szilágyi János a munka további folytatása mellett állott ki. Arra kérte a dolgozókat, hogy dolgozzanak tovább, mert a vetést be kell fejezni. A vádlott ezen az értekezleten felszólalt és kijelentette azt, hogy nem ért egyet az igazgatóval, mert a mi testvéreink Budapesten véreznek, és azokkal szolidaritást vállalunk. Ezt követően, még ezen az értekezleten Engelhardt Mátyás és Vincze János is szót kértek és hozzászólásukkal ők is a pestiek szolidaritása mellett [így] foglaltak állást. Október 29-én Szilágyi István vezetésével a gazdaságban nagygyűlést szerveztek. A nagygyűlés előtt 32 tagból álló csoport szűk körű értekezletet tartott, a jelenlegi KISZ-iroda helyiségében. Ezen 32 személyt az üzemegységek külön-külön választották, illetve minden üzemegység két személyt küldött a munkástanácsba. Ez a 32 tagból álló csoport, akik között a