Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

vádlott is benne volt, határozatot hozott az akkori vezetők leváltásáról. A nagy­gyűlésen ezt a határozatot dr. Mahó Dénes ismertette. Az ismertetés előtt a gyűlést a vádlott nyitotta meg és ő kérte fel dr. Mahó Dénest a lista ismerteté­sére, amelyen szerepelt a leváltásra kerülő vezetők névsora, és a megválasztott tanácstagok nevei. Ezen ismertetés után vádlott ismertette a Gyula városában nyomtatott 12 pontos követelést, és felszólította a gyűlésen résztvevőket, hogy önként 6 személy jelentkezzen a gyulai rendőrőrsön, nemzetőri szolgálatra. Ugyanezen a napon Szilágyi János igazgatót kb. 30 főből álló tömeg akarta megverni. Követelték az irodából való kijövetelét és a nála lévő pisztolynak a leadását. A vádlott erről tudomást szerzett és ötödmagával megjelent azon he­lyiségben, ahol Szilágyi János igazgató tartózkodott és megnyugtatta, hogy ne féljen, nem lesz semmi baja, a tömegnek nem engedi bántani. És megkérte Tóth Ferenc főmérnököt, hogy motorkerékpárjával hozza haza lakására, mert az igaz­gató családjához óhajtott hazajönni. A gyűlést követő időkben a munkástanács a gazdaság pártszervezeti titkárát behívatta, és a vádlott megkérdezte Halics Sándor akkori pártszervezeti titkárt, hogy a pártközponttól megkapta-e fizeté­sét, mivel az nemmel válaszolt, utasította a vállalat pénztárosát, illetve a gazda­ság pénztárosát, hogy 1600 Ft-ot Halics Sándornak fizessen ki. Ezután beosz­tották Halics Sándort abba a munkakörbe, ahová ő kérte magát. 1956. október 31-én a Bánkúti Állami Gazdaság dolgozói tudomást szereztek arról, hogy a Gyulai Állami Gazdaságban a pártszervezetet még senki nem dúrta fel, a dolgo­zók többnyire dolgoznak; három teherautóval megjelentek a Gyulai Állami Gazdaságban, ahol első dolguk volt a pártszervezet feltörése és annak feldúlása. Majd ezután énekeltek és a gazdaságból eltávoztak. A pártiroda feltúrása után, mivel a gazdaságban nem működött a pártszervezet, a pártiroda helyiségét el­foglalta Tóth Ferenc főmérnök és a későbbi idők folyamán a vádlott is ezen irodában helyezkedett el Tóth főmérnök mellett dolgozni. A vádlott november 4-ike előtt elkezdte a gazdaságban azt a rémhírt terjeszteni, hogy nem kell félni, a forradalom győzni fog, mert már Moszkvát is 150 repülőgép bombázza. No­vember 4-én, amikor a szovjet hadsereg a magyar nép segítségére jött megsem­misíteni az ellenforradalmi erőket, a vádlott felháborodva kijelentette, hogy az az őrnagy, aki Békéscsabára beengedte az oroszokat, az nem más, mint áruló, és mondotta, hogy elárulta a forradalmat, de nem baj, akármit is csinálnak, a mi forradalmunk győzni fog. Hangoztatta még azt is, ha Békéscsabán bent is van­nak az oroszok, de Orosházát nem fogják megközelíteni, mert Orosháza körül van árkolva és fegyverrel ellátva, hogy oda nem tud bejutni egy orosz sem. Vádlott az ellenforradalom ideje alatt a gazdaság forradalmi tanácsának elnöke volt, és mint a gazdaság vezetője izgató, lázító beszédei mellett arra is irányt vett, hogy a gazdaságban a munka ne álljon meg teljesen és a dolgozók a szükséges munkálatokat elvégezzék. így többek között több esetben beszélt a dolgozókhoz, amely beszédében a vetés szükségességét szorgalmazta. Az ügyész a BHÖ 1. pont 2. tételébe felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben. Azonban a tárgyalás folyamán elhangzott val-

Next

/
Thumbnails
Contents