Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
vádlott is benne volt, határozatot hozott az akkori vezetők leváltásáról. A nagygyűlésen ezt a határozatot dr. Mahó Dénes ismertette. Az ismertetés előtt a gyűlést a vádlott nyitotta meg és ő kérte fel dr. Mahó Dénest a lista ismertetésére, amelyen szerepelt a leváltásra kerülő vezetők névsora, és a megválasztott tanácstagok nevei. Ezen ismertetés után vádlott ismertette a Gyula városában nyomtatott 12 pontos követelést, és felszólította a gyűlésen résztvevőket, hogy önként 6 személy jelentkezzen a gyulai rendőrőrsön, nemzetőri szolgálatra. Ugyanezen a napon Szilágyi János igazgatót kb. 30 főből álló tömeg akarta megverni. Követelték az irodából való kijövetelét és a nála lévő pisztolynak a leadását. A vádlott erről tudomást szerzett és ötödmagával megjelent azon helyiségben, ahol Szilágyi János igazgató tartózkodott és megnyugtatta, hogy ne féljen, nem lesz semmi baja, a tömegnek nem engedi bántani. És megkérte Tóth Ferenc főmérnököt, hogy motorkerékpárjával hozza haza lakására, mert az igazgató családjához óhajtott hazajönni. A gyűlést követő időkben a munkástanács a gazdaság pártszervezeti titkárát behívatta, és a vádlott megkérdezte Halics Sándor akkori pártszervezeti titkárt, hogy a pártközponttól megkapta-e fizetését, mivel az nemmel válaszolt, utasította a vállalat pénztárosát, illetve a gazdaság pénztárosát, hogy 1600 Ft-ot Halics Sándornak fizessen ki. Ezután beosztották Halics Sándort abba a munkakörbe, ahová ő kérte magát. 1956. október 31-én a Bánkúti Állami Gazdaság dolgozói tudomást szereztek arról, hogy a Gyulai Állami Gazdaságban a pártszervezetet még senki nem dúrta fel, a dolgozók többnyire dolgoznak; három teherautóval megjelentek a Gyulai Állami Gazdaságban, ahol első dolguk volt a pártszervezet feltörése és annak feldúlása. Majd ezután énekeltek és a gazdaságból eltávoztak. A pártiroda feltúrása után, mivel a gazdaságban nem működött a pártszervezet, a pártiroda helyiségét elfoglalta Tóth Ferenc főmérnök és a későbbi idők folyamán a vádlott is ezen irodában helyezkedett el Tóth főmérnök mellett dolgozni. A vádlott november 4-ike előtt elkezdte a gazdaságban azt a rémhírt terjeszteni, hogy nem kell félni, a forradalom győzni fog, mert már Moszkvát is 150 repülőgép bombázza. November 4-én, amikor a szovjet hadsereg a magyar nép segítségére jött megsemmisíteni az ellenforradalmi erőket, a vádlott felháborodva kijelentette, hogy az az őrnagy, aki Békéscsabára beengedte az oroszokat, az nem más, mint áruló, és mondotta, hogy elárulta a forradalmat, de nem baj, akármit is csinálnak, a mi forradalmunk győzni fog. Hangoztatta még azt is, ha Békéscsabán bent is vannak az oroszok, de Orosházát nem fogják megközelíteni, mert Orosháza körül van árkolva és fegyverrel ellátva, hogy oda nem tud bejutni egy orosz sem. Vádlott az ellenforradalom ideje alatt a gazdaság forradalmi tanácsának elnöke volt, és mint a gazdaság vezetője izgató, lázító beszédei mellett arra is irányt vett, hogy a gazdaságban a munka ne álljon meg teljesen és a dolgozók a szükséges munkálatokat elvégezzék. így többek között több esetben beszélt a dolgozókhoz, amely beszédében a vetés szükségességét szorgalmazta. Az ügyész a BHÖ 1. pont 2. tételébe felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben. Azonban a tárgyalás folyamán elhangzott val-