Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Felmerültek fizetési kérdések, és megállapíthatjuk, hogy a magyar parasztság kapott a legtöbbet, menjünk ki a piacra, és meglátjuk, visszaélnek azzal, amit kiverekedtünk nekik. Amíg a nemzet harcol, ők a piacon az árakat drágítják. Elfelejtették, hogy a jogokat ki lehet verekedni, és először ki kell verekedni, és azután lehet osztozkodni. Kik vezetoek Gyulán? Nyíltan megmondhatjuk, mindenkinek vissza kell menni, ahol állt. Egy kivétellel ehhez az a mondanivalóm, hogy sokat vitáztunk róla 2-3 napon keresztül. Igaz, hogy nem csináltunk rendet közel sem, de hozzáfogtunk az osztályok szervezéséhez. Városunk élére visszahívtuk Enyedi [G.] Sándort, mert nem merült fel ellene panasz. O benne meg lehet bízni, de a többi osztályon rendet próbálunk csinálni, de nem egyből. Kik vezérnek Gyulán? A kormánynyilatkozat alapján a forradalmi tanácsnak javaslatadó szerepe van, de összefogó szervezet, nagy erő ez. Ezek a jogok azonban csorbítottak. Bizonyos körülmények közrejátszanak. Egyelőre ezért nem többet, csak annyit tudunk, amennyit az idő megengedett. A piaci árak felemelésében nem azonosítja magát a forradalmi tanács. Erről a 48-as körben beszélgettünk már.

1 Bencze [József], erdőgazdaság: Az erdőgazdaság ezer dolgozójának képviseletében ült össze másodízben az üzem munkástanácsa. Tiltakoznak a kormány politikája ellen és követelik a szabad választást. Mi bizonyos mértékig ellátó üzemek vagyunk, és a sütőiparnak vállaljuk a tüzelőszállítást. Ha a nem szolgáltató üzemek a termelést megkezdik, mi a munkát leállítjuk. A normarendszer lehetetlen volt nálunk, amit eltöröltünk, és 20%-os béremelést hajtottunk végre. Az igazgatót elbocsátottuk és így az ezer dolgozó közül 4 elbocsátás történt. A munkástanács így kénytelen operatív szerepet betölteni, mert a múlt vezetését nem hajlandó magára vállalni. Paulinyi [Kornél], harisnyagyár: A budapesti rádió állandóan azzal foglalkozik, hogy egyes tőkések követelik vissza az üzemeket, és a nagy gyárosok fegyvert fogtak. Mi megvédjük a nagytőkések és gyárosok ellen üzemünket, de tudomásul kell venni a miniszterelnöknek is, aki a szovjet támogatását élvezik [így], hogy a gyárat vissza nem adjuk senkinek. Gálmáté Ferenc, Vízügyigazgatóság [így] : Azért jöttünk össze, hogy arról beszélünk, a munkástanács mit végzett, mit csinált. Mi vállalatunknál foglalkoztunk a Körösök árhullámainak növekedésével, mivel naponta egy cm-t emelkedett a víz. Fel kell készülni a levezetésre; ezért nálunk a lakosság érdekében nem tarthattunk sztrájkot, de a vállalat többi dolgozója, akik az elhárításhoz nem szükségesek, nem munkálkodnak. Tejporgyár küldötte: Az üzem folyamatosan dolgozott és jelenleg is dolgozik. A tej a legkényesebb áru, mert azt azonnal fel kell dolgozni. így határozott a munkástanács is, és 2 vagon vajat, 2 vagon tejport készít Budapestre, ami tudomásunk szerint odajutott, ahova azt szántuk.

2 Emellett a város vajellátása is biztosítva van. Állami gazdaság képviselője: 8 vagon almát adtunk át a földszövnek, és 2 vagont szétosztottunk a dolgozóknak. 100 pár csizmát vásároltunk a dolgozóknak és sok vattaruhát. Az igazgatót, főkönyvelőt, párttitkárt és üb-elnököt levál-