Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

ban való tevékeny részvételt, de a súlyosabb minősítés ellenére helybenhagyták az elsőfokon hozott büntetési tételt, akceptálva az enyhítő körülményeket. Az elítélt 1959. január 24-i kegyelmi kérvényből kiderül: Törőt azAVH 1951. ápr. 30-án tartóztatta le, bírósági ítélete 1952. febr. 12-én született meg. 1952. júl. 3tól 1953. aug. 15-ig elítéltként a várpalotai bányában dolgozott, majd betegség miatt a munkát abba kellett hagynia. 1956. júl. 4-én feltételesen szabadult Márianosztráról. 1957júliusától betegsége miatt - amit állítása szerint orvosi szakvélemény is alátámasztott - magatehetetlen lett. Ezért kért kegyelmet, utalva arra, hogy ebben az állapotban bűncselekményre is képtelen. Az Elnöki Tanács 1959. január 13-án elutasította a kérelmet (uo.). 1963júliusában Törő rehabilitációját, a büntetett előélet alóli mentesítését kérte, amit a gyulai rendőrkapitányság támogatott, utalva arra, hogy Törő, aki a gyulai szociális otthon lakója, egy éve ágyban fekvő beteg. (Uo.) A kérelem sorsa ismeretlen. 364/1. Gyula, 1957. június 17. A gyulai megyei kórház fegyelmit eló'készító' bizottságának jegyzó'könyve Az előkészítő bizottság a gyulai megyei kórházban a következőkből alakult meg: az MSZMP alapszervezet intézőbizottsága részéről Bandur Imre elvtárs ib-elnök, Krisztóf Erzsébet ib-tag, és jelen van Gallai Györgyné elvtársnő, a városi MSZMP szervezet ib-tagja, a kórházi pártszervezet állandó instruktora. A szakszervezet részéről Gulyás Sándorné üb-elnök és Sordie Miklós elvtárs, szakszervezeti tag. A tanácsi vonal részéről: dr. Juba Adolf igazgató főorvos és Csomós Józsefné személyzeti előadó elvtársak. Az előkészítő bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy a gyulai megyei kórházban súlyosan kifogásolható ellenforradalmi események zajlottak le. 1956. október közepén több főorvos, így Zétény és Szendi főorvosok káderanyagukat követelték. 1956. október 22-én Zétény Győző főorvos az igazgató főorvost lemondásra szólította fel (tehát egy nappal az események kirobbanása előtt), 1956. október 29-én Heim Vilmos főorvos elnökletével nemzeti forradalmi munkástanácsot alakítottak, amely később állandó munkástanáccsá alakult és egészen 1957. január 3-ig működtek [így]. A munkástanács ülésén, október 30án Heim Vilmos elnök főorvosokra hivatkozva 5 kommunista vezető leváltását követelte és ezeket vezető állásukból el is mozdították. A munkástanács intézte a kórház ügyeit, a csillagledöntés után lefoglalták a pártirodát, feliratát eltávolították, a kórházi pártiroda Lenin-képének vörös zászlóin a csillagokat leragasztották, a páncélszekrény kulcsát eltüntették (a mai napig nem került meg), és az iroda kulcsát Heim főorvos vette magához és az irodát élelmiszer-kimérő helyiséggé alakították át. A kórházat valójában nem a munkástanács által megvá-