Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lasztott igazgató, hanem Heim Vilmos főorvos elnöksége alatt és Szendi Balázs hangos részvételével a „hetes bizottság" vezette. December 6-án körtelefon útján Heim Vilmos főorvos tömegtüntetésre mozgósított. A munkástanács működését csak jóval későbbi időpontban hagyta abba. A kórházi előkészítő bizottság egyhangú véleménye szerint a fenti események felidézésében és irányításában első helyen nem egyes kórházi, kisfizetésű dolgozók a felelősek, hanem az alábbi, magas képzettséggel rendelkező főorvosok, akik az események felidézésében, hangadó szellemi irányítással az ellenforradalmi eseményekben részt vettek. Ezért az alábbi személyekre a megyei előkészítő bizottság felé a következő eltávolítási javaslatot tesszük: 1. Dr. Zétény Győző rtg. főorvos. 1956. október közepén káderanyagát hangosan követelte, az október 29-iki kórházi gyűlésen nyilvánosan összetépte. Október 22-én, egy nappal az események kirobbanása előtt az igazgató főorvost lemondásra szólította fel. Saját bejelentése szerint részt vett a gyulai Petőfikör megalakításában. Főorvosi szobájában, a kórház területén belül állandóan egyes főorvosokkal összejöveteleket rendezett és még ma is rendez, ahol elsősorban az ellenforradalmi eszmékkel szimpatizálók fordultak és fordulnak meg. Lányával, aki Pesten az ellenforradalmi harcokban részt vett, telefonösszeköttetést tartott. Felesége, dr. Bécsy [Bécsi?] Margit békéscsabai rtg. főorvos ismeretesen a békéscsabai kórház ellenforradalmi eseményeiben döntő szerepet játszott. 2. Dr. Heim Vilmos főorvos, kórboncnok. A forradalmi, majd a végleges munkástanács elnöke, aki az 5 vezető kommunistát vezetői posztjukból eltávolította, illetve ezt végrehajtotta. A nemzeti forradalmi munkástanács egyik alakuló ülésén súlyosan kommunistaellenes kijelentést tett („jól gondolják meg, kit választanak, mert Rákosi életében egyszer mondott igazat, amikor azt mondta, hogy kutyából nem lesz szalonna").Törvénytelenül a kórház ügyeit ő irányította, ellenőrizte a kórházba felveendő dolgozókat, a pártiroda működését megszüntette, egyes kórházi dolgozókat (Horváth Gábor, Pálinkás István), akik az ellenforradalmi eseményekben részt vettek, indokolatlanul magas fizetési kategóriába sorolta. Működését jóval az idevonatkozó kormányrendelet megjelenése után szüntette csak meg. A pártiroda páncélszekrényének kulcsa őnála tűnt el. 3. Dr. Szendi Balázs főorvos. A munkástanács megalakuló ülésén hangoskodott október 29-én: kifogásolta, hogy itt „régiek" is szerepelnek és „új légkört" követelt. Kijelentette: „magyar édesanyák, eljött az az idő, mikor nem kell már a nőknek dolgozni, mert most már a férjük fog annyit keresni, hogy tisztességesen el tudják tartani a családjukat". A káderlapok kiosztását követelte és miután sajátját megkapta, kijelentette, hogy abból dolgok hiányoznak: ezzel a hangulatot súlyosan felfűtötte. A munkástanács hetes bizottságának állandó tagja volt, és mint ilyen törvénytelenül részt vett a kórház ügyeinek irányításában a tiltó kormányrendelet megjelenése után is. Jobboldali érzelmeit hangoztatta. - Súlyosan anyagias, jó néhány adat van arra, hogy biztosított dolgozóktól, sőt kórházi dolgozóktól is pénzt kért. Ez olyan mértéket öltött, hogy a városban beszélik és az MSZMP városi intézőbizottsága is tud róla. [...]