Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

a magyar népnek, nemzetnek és a munkásnak érdekeit képviselje? Egy cél lebeg előttünk, a magyar nemzet jövője, nem lehet különválasztani, mert egy nemzetiség vagyunk, aki saját magunknak alkotunk. Ne engedjük meg, hogy azok irányítsák, akik féltik a bársonyszéket. A kéményseprővel csókolózunk, ha ezt tesszük, és mi is kormosak leszünk. Akikben csalódtunk, azokat le kell váltani, és helyükbe újat kell állítani. Mi történjen a szakszervezetekkel? Szükség van erre, hogy a szervezett munkásokat összetartsa. Megtartsák-e azokat a vezetőket, akik eddig is az élen álltak? Ha nem tartják érdemesnek, üljenek össze és döntsenek, ki képviselje őket. Az eddigi szakszervezetek végrehajtották a felsőbb szervek utasításait, nem képviselték a dolgozók érdekeit. Forradalmi tanácsok működése: Ezek hivatva vannak arra, hogy gazdái legyenek területüknek és irányítsák azt. Ok pedig tekintsék feladatuknak ezt, és egy cél lebegjen előttük: az elkövetkezendő magyar népnek alkotnak. Kisvasút küldötte: Kormány kérdésével kapcsolatosan megjegyzi: van-e jogunk, hogy meghatározzuk, milyen rendszerben akarunk élni? Ehhez van jogunk, ha demokratikusan gondolkozunk. Meg kell határozni, hogy milyen képviselők képviseljenek bennünket. Kik legyenek a kormánytagok. A mostani magyar kormányt nem választotta meg senki, a magyar nép bizalmát nem képviseli. Sztrájk. Dolgozzunk-e vagy nem? Ha sztrájkról van szó, magunk vállaljuk érte a felelősséget, mindnyájan felelősek vagyunk érte. Községgazdálkodási V küldötte: Akik dolgoznak, azoknak milyen fizetés jár? Bőripari szövetkezet küldötte: Baráti államok a magyar nemzetet csőcseléknek nevezik, ezzel nem azonosítjuk magunkat. Vérünket áldoztuk, ezért követeljük a szabad választást, sztrájkjogot, semlegességet, és ha ezt biztosítja a kormány, akkor beszélhetünk arról, hogy elismerjük-e. A személyeskedést és egyéni dolgokat hagyjuk el. Gyula városa olyan helyzetben van, hogy a forradalom előtti irányzatok újból hatalomra akarnak törni, ezért a forradalmi tanács mellé kell állni. Kiss István tanító: Mi, gyulai pedagógusok, Nagy Imre mellé állunk. Nádházi János: A sztrájk határozatával csak egyet tudok válaszolni, hogy ez a munkások kérdése. Ne várja egyetlen munkás sem, hogy utasítsák, itt cselekedni kell. A kormánnyal kapcsolatosan az álláspontom, hogy kihirdettünk egy programot, és én mellette vagyok, nem tehetek mást, és ez keresztülvihető. Három kérdésen függ az egész. Az, hogy biztosítva legyen a szabad választás, független legyen hazánk, és ne avatkozzon bele senki, és mi döntsük el azt, hogy ki kormányozza. A magyar munkás nem akar fasizmust, és nagyon téved, aki ezt hiszi, de követeléseinket keresztül kell vinni, ha meghalunk is. Emellett áll a melós nép is. A forradalmi tanács szerepe az, hogy mi mellett áll, és hogy áll. Addig vagyunk itt, hogy a nemzeti célt képviseljük. "Vajon nem ezt képviselik a magyar munkások? De igen, ezt képviseli a 8 millió, szentül a végtelenségig. Semmi kormány mellett nem foglalhatunk állást, amíg nincs biztosítva, hogy kényszerítsük követeléseink végrehajtására.