Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

röplappal kapcsolatban arról beszélt, hogy több párt volt akkor Gyulán, majd a röplap megjelenése után az üzemben is megkezdték a különböző pártok szervezését. Jelenlegi vallomásában csak a párt szervezése ellen szólónak tartotta a röplapot. Sőt tanú előző vallomásában határozottan állította, hogy a forradalmi bizottság megtiltotta az üzemben a párt szervezését. Gallai tanú vallomása nemcsak önmagában ellentétes, hanem tárgyi bizonyítékokkal, pl.: a pártok szervezése ellen szóló röplapot nem a forradalmi bizottság, hanem a központi munkástanács adta ki, a forradalmi bizottság november 11-én megszűnt, a röplap kelte pedig november 30. Nádházi vádlott ebben az időben az MSZMP javaslata alapján és jóváhagyásával a tanács vbelnökhelyettese volt és ilyen minőségben funkcionált a letartóztatásáig. Ezenkívül tanú egész vallomása szubjektív feltételezésekre alapított ferde beállítottságú volt, és így állításait a bíróság nem tartotta megalapozottnak. Szabó János tanú, vb-elnökhelyettes előző vallomásában azt állította, hogy 1956. október 27-én vagy Nádházi vádlott vagy Törzsök tanú mondotta be, hogy a vb lemondott. Jelenlegi vallomásában említette, hogy még Nádházi beszéde előtt ismeretlen személy mondotta be a mikrofonba a vb leváltását. Előző vallomásában arról beszélt, hogy amikor a forradalmi bizottság került a város élére, és ők leadták a kulcsokat, azután még az irodába sem engedték be. Jelenlegi vallomásában előadta, hogy leváltása után is mindennap bent tartózkodott a tanácsházán különbözőző osztályokon, erről tudott a forradalmi bizottság is, több alkalommal együtt ment haza Nádházival és közvetlen módon beszélgetett vele. Ezenkívül tanú olyat állított jelenlegi vallomásában, hogy Nádházi akkor mondta az izgató beszédet, amikor lent a tömeg fegyvert követelt és Nádházi izgató beszéde után a tömeg eloszlott. Szabó tanú vallomása a fentiekből is világosan látszik, hogy tele van ellentmondással, szubjektív, elfogult, hisz őt is megválasztották a forradalmi bizottság jelölőbizottsági tagjának. A jelölőbizottság tagságával kapcsolatosan egyáltalán nem nyilatkozott tevékenységére vonatkozóan, de elismerte, hogy elvállalta ezt a funkciót. A bíróság tanúvallomását tárgyilagosság hiányában nem fogadta el, bár vallomásának egyes részei azonosak a tényállásban megállapítottakkal. Tóth Gyula tanú vallomása, bár döntő részben megegyezik vádlottak és egyes tanúk vallomásaival, azonban ellentmondásos megállapításokat tesz a vádlottak magatartására vonatkozóan. Pl.: a. rendőrség leváltására vonatkozóan tanú vallomásában elmondja, hogy a forradalmi bizottság Tulkán, Karakas, és Molnár rendőrtisztek leváltásához hozzájárult a rendőrség által elkészített lista alapján, sőt követelte azt. Ezenkívül a leváltást Lőrincz és Radóczi vádlottak személyesen követelték, sőt amikor tanú a forradalmi bizottság intézkedéseivel az ügyek folyamán szembehelyezkedett, a forradalmi bizottság vádlott tagjai azzal fenyegetőztek, hogy a tömeget ráuszítják. A későbbiek során tanú megállapítja vallomásában, hogy Radóczi és Lőrincz vádlottak huligán elemekkel nem értettek egyet, akik a rendőrségen belül voltak, azonban eltávolításuk érdekében semmit sem tettek. Ezenkívül tanú kérdésre elmondta azt is, hogy a forradalmi bizottság, vagy közelebbről Radóczi és Lőrincz vádlottak neki utasítást