Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

csabaiak is, s a felvitt pontokat Békéscsabán szerkesztették. Nem a Nagy-budapesti Munkástanácshoz fordultak, hanem a kormányhoz. "Vbltak a Békéscsabán szerkesztett pontok között kifogásolhatók is, de itt fel kell hívnom a Legfelsőbb Bíróság figyelmét arra is, hogy a munkás-paraszt kormány november 4-én közhírré tett s nálunk még csak rádión közölt felhívásában vannak azonos értelmű pontok.

7 Eszmei zűrzavar korában éltünk, különösen vidéken. A küldöttség Dobi Istvánnal tárgyalt, az Elnöki Tanács elnökével, aki a pontok nagy részét elutasította. Nádházitól mást vártak a Gyulán is megalakult munkástanácsok tagjai. Két heves kirohanás is volt ellene - mint azt Kohári István vallotta -, s Nádházi a sztrájkjogot használta fel arra, hogy a kiküldötteket mégis rábírja a munka felvételére. Sikerült volna, ha Gyepes Pál és Hernádi tanár felszólalása szembe nem fordítja a munkástanácsok kiküldötteit Nádházi Jánossal. [A] november 30-án lefolyt központi munkástanácsülés határozatát Nádházi foglalta írásba. Ez tény. Az is tény, hogy a határozat az MSZMP szervezetét is érintette, de mindenféle párt szervezését meg kívánta akadályozni a helyzet tisztulásáig. Az MSZMP szervezését illetően hiba volt. Ez nem lehet vitás. Sokan félremagyarázták abban az időben Gyulán is Kádár Jánosnak, a munkásparaszt kormány elnökének november 11 -én a rádióban elhangzott beszédét. Ebben a következő szavak is voltak: „Sokat foglalkoztatja ma a közvélemény egy részét a különböző pártok kérdése is. E kérdéssel kapcsolatban a következőket mondhatom: Nem tudjuk másképp a jövő feladatainak megoldását elképzelni, mint úgy, hogy a legkülönbözőbb pártállásponton és világnézeten levő emberek részt és felelősséget kapnak és vallanak az ország ügyeinek vitelében minden fokon..."

8 Az eszmei zűrzavar e korában többen hittek abban, hogy vannak, elképzelhetők olyan demokratikus pártok, melyek bármennyire is ellentmondás is az, hogy azok a szocializmust építik. Gyulán a helyzet változatlan volt. Félő volt az, hogy más pártok is szervezkedni kezdenek s ez újabb összeütközésre vezethet s újabb veszélyek kirobbanásának oka lehet. Ezért vállalta el I. r. vádlott a már meghozott határozat megszövegezését. A rendőrség még gyengébb volt, mint valaha, Budapestről a központi munkástanács irányított, arra hallgatott az emberek jó része. Budapesten végül karhatalommal oszlatták fel a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsot, itt semmi sem volt, csak Nádházi lejáróban levő tekintélye és a félelem a zűrzavartól. December 6-án országosan jelentkeztek az ellenforradalom utolsó hullámai. Nem kell ahhoz különös adat, hiszen a vonatok leállottak s itt Gyulán sem vitték tovább az utasokat. Nem lehet azt elhallgatni, hogy a december 6-án elindult hullámot a „Szabad Európa" diktálta, mint munkástanácsi határozatot. Sajnos nagyon sok ember volt, aki még mindig hitt ennek a levitézlett hírforrásnak. Az tény, hogy Gyulán is egyik üzem dolgozói a másik után hagyták abba a munkát. Nem kellett ehhez szervezés. I. r. vádlott, Hraskó Károly, Enyedi G. Sándor és Kohári István egyszerre