Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

November elején - kb. 10-e körül - Radóczi András arra hivatkozva, hogy személye veszélyben van, 1 db TT pisztolyt kért és kapott a hozzá való töltényekkel együtt Tóth Gyula r. főhadnagytól. Ezt a pisztolyt nevezett 1956. december 15. napján az esti órákban adta le

2 a gyulai honvéd kiegészítő parancsnokságon Sütő főhadnagynak. November elejétől kezdve, de korábban is a forradalmi bizottság több ízben hozott olyan határozatot, hogy az üzemekben vegyék fel a munkát. Ez azonban eredményre nem vezetett. Az üzemeknél megalakult munkástanácsok elnökeiből alakult ún. központi munkástanács tagjai többségükben a munka felvétele mellett voltak, kisebbségük azonban ellenezte a munka beindulását. Ennek az állapotnak táptalajt adott a forradalmi bizottság ama álláspontja is, hogy a sztrájkjog fenntartása mellett foglalt állást. Nádházi János több beszédében kihangsúlyozta, hogy a munka beindítása mellett van, de ha a kormány nem teljesíti a követeléseket, úgy élni fognak a sztrájkjoggal. November 8-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívással fordult a közalkalmazottakhoz, hogy november 10. napjáig mindenki foglalja el hivatalát. Ekkor jelent meg újból a városi tanácsházán Enyedi G. Sándor vbelnök és a párt funkcionáriusai, akik Nádházi Jánossal folytatott megbeszélés során olyan álláspontra helyezkedtek, hogy a helyzet konszolidálása érdekében Enyedi G. Sándor mellett a végrehajtó bizottság elnökének helyettese Nádházi János legyen. Ezt a megbízást Nádházi János elfogadta, de M. Szabó András a felajánlott végrehajtó bizottsági titkári tisztet nem vállalta. A forradalmi bizottság erre a posztra dr. Krasznahorkai Györgyöt hozta javaslatba. Az 1956. november 11. napján megtartott végrehajtó bizottsági ülés Nádházi János vbelnökhelyettesi és dr. Krasznahorkai Györgyöt pedig vb-titkári tisztében megerősítette. Ettől az időtől kezdve a város életében ún. kettős hatalom volt, mert Nádházi János amellett, hogy a végrehajtó bizottság elnökhelyettese volt, megtartotta a forradalmi bizottság elnöki tisztségét is és a forradalmi bizottság a város irányítását 80-90%-ban kezében tartotta. [...] [...] November második felében a munka beindítása mellett felvetődött, hogy csak akkor veszik fel a munkát, ha Budapesten is dolgoznak, s ha a kormány ígéretet tesz a követelések teljesítésére. November 19-én Enyedi G. Sándor és Nádházi János Békéscsabán jártak és ott a megyei tanácsnál éppen üléseztek. Itt vetődött fel, hogy Békéscsabáról küldöttség megy Budapestre a kormánnyal tárgyalni. Elhatározták, hogy csatlakoznak a békéscsabai küldöttséghez. Ekkor a Nádházi János által vezetett küldöttség, melynek tagjai voltak Enyedi G. Sándor és Hraskó Károly, magukkal vitték az iratokhoz csatolt, 12 pontból álló követelést, mely többek között a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonását, a rend helyreálltáig minden párt szervezésének szünetelését, az ország semlegessége érdekében a szükséges lépések megtételét, a „szabad" választások megtartását követelte a kormánytól. A küldöttség Dobi Istvánnal, az Elnöki Tanács elnökével három és fél órán át tárgyalt. Ennek az útnak az eredményéről Nádházi János november 22-