Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

gyulai járási titkára lett. A két munkáspárt egyesülési kongresszusa Nádházi Jánost nem igazolta át az MDP-be jobboldali magatartása miatt. Ettől az időtől kezdve vádlott nem vett részt aktívan a politikai életben. Letartóztatásáig a Szabó Ktsz tagja volt. II. r. M. Szabó András vádlott kisiparoscsaládból származik. Édesapja lakatosmester volt. Vádlott is a lakatosmesterséget tanulta ki, majd mint vízvezeték-szerelő önálló ipart váltott ki, mely iparengedélyt 1955 májusában szüntetett meg. Ettől kezdve 1956 júliusáig konyhakertészettel foglalkozott, ekkor belépett a gyulai Kertészeti Vállalathoz, ahol dolgozott az ellenforradalmi események kitöréséig, illetve letartóztatásáig. IV r. Radóczi András kisiparoscsaládból származik. Édesapja vagyontalan mézeskalácsos mester volt. Vádlott kovácsmesterséget tanult ki, 1938-tól a horthy [így] hadseregben teljesített tényleges katonai szolgálatot, ahol később továbbszolgálatra jelentkezett, majd mint hivatásos patkolómester őrmesteri rendfokozatban szolgált. A népi demokratikus hadseregtől 1946 júniusában fegyelmi úton szerelték le. 1946-ban a népbíróság népellenes bűntett miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélte, de 6 hónapi előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezték. Három kiskorú gyermeke van (14, 12 és 5 évesek) , akik eltartásában élnek. V r. Lőrincz János vádlott agrárproletár családból származik. Édesapja vagyontalan földműves napszámos. Vádlott a kalaposmesterséget tanulta ki. Nős, 2 kiskorú gyermeke van (16 és 1 évesek), akiknek eltartásáról gondoskodik. Vádlott a felszabadulás óta a szakmájában, mint önálló kisiparos dolgozik. VI. r. Hraskó Károly vádlott édesapja postai alkalmazott volt. Vádlott a kereskedő szakmát tanulta ki és 1937-től 1940-ig mint kereskedősegéd dolgozott. Katonai szolgálatának kitöltése után a gyulai városházán lett irodatiszt, 1951-től pedig a gyulai téglagyárban dolgozott letartóztatásáig, mint irodavezető. Nős, 2 gyermeke van (12 és 8 évesek), akiknek eltartásáról gondoskodik. VII. r. Sárdi Mártonné vádlott kisiparoscsaládból származik. Édesapja egy házzal, másfél hold földdel és 200 n.-öl szőlővel rendelkező ács volt. Vádlott a felszabadulás előtt előbb a gyulai gyufagyárban dolgozott, 1932-ben részt vett a gyárban a sztrájk megszervezésében, amiért 3 hónapi fogházra ítélték, amit kitöltött. Ezt követően Budapesten, mint házmester dolgozott 1944-ig, ekkor leköltözött Gyulára, ahol a férje önálló szabómesterként dolgozott. Vádlott 1951ben a gyulai harisnyagyárban helyezkedett el, ahonnan azonban 1952-ben, mint létszámfölöttit elbocsátották. 1953-tól 1955-ig ismét a harisnyagyárban dolgozott, ahonnan betegsége miatt ment el. Egy gyermeke van (34 éves), aki már önálló. Férje jelenleg a Szabóipari Ktsz tagja. Az 1956. október 23-án Budapesten kirobbant ellenforradalom hullámai Gyulára 1956. október 26-án értek le. Ezen a napon az esti órákban nagy tüntetés és felvonulás zajlott le, melynek során a tömeg a Kossuth téri szovjet emlékművet lerombolta, a különböző helyeken elhelyezett vörös csillagokat leverte. 1956. október 27-én a délelőtti órákban hatalmas tömeg gyűlt össze a városi tanács előtti téren. Ide vonultak fel a különböző üzemek, vállalatok és hivatalok dolgozói is, akik képviselőiket felküldtek a tanácsterembe. így jutott