Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

[...] Október 26-án délután 5 óra körül Simonyi Imre író és Gerdán Pé­ter fotbalistá [így] felkereste a vb elnökét, de mivel az már hetek óta kórházban volt, az elnökhelyettessel tárgyaltak. Simonyi előadta, hogy az az eszme, ame­lyért ő annyit harcolt és szenvedett s amelyet 12 év alatt sárba tiportak, most végre megvalósul. Bejelentette, hogy a diákság felvonulásra készül és kérte a tanácsot és a rendőrséget, hogy ne avatkozzanak a felvonulás menetébe, mert csak így tudja garantálni, hogy bántódása senkinek nem történik. Mire ez a tár­gyalás befejeződött, akkorra már az utcán, a tanácsháza előtt, száz-százötven főnyi, főleg diákokból álló tömeg volt. A járási tanács épületéről a tanács dolgo­zói - felsőbb utasításra - ekkor távolították el a vörös csillagot, amely szeren­csétlenül lezuhant és magával sodorta a járási tanács épületére kitűzött nemze­tiszínű zászlót. A tömeg ezt felkapta és ezzel vonult a Kossuth téren lévő szovjet hősi emlékműhöz. A tömeg ekkorra már lényegesen megnőtt. Teherautókat és vontatóköteleket szereztek s miután kalapáccsal az emlékmű csillagát széttörni nem tudták, vontató járművekkel ledöntötték. A Szózat eléneklése után ismét a városi tanács elé vonultak és a tanácsháza erkélyéről néhány rövid szónoklat hangzott el. Itt a kényszerkörülmények hatására az elnökhelyettes is szólni akart, de az elvtárs megszólításra fütyülés és kiabálás lett a válasz, mondván, hogy nincs már elvtárs. A tömeg ezek után lényegében szétoszlott azzal, hogy holnap ismét összegyűlnek. Ezen a napon a csillagromboláson és a vörös zászlók meg­semmisítésén kívül egyéb lényeges nem történt. [...] [...] Közben megjelent egy egészségügyi csoport azzal, hogy a Budapes­ten harcoló fiatalságnak - ha egyelőre fegyveresen segíteni még nem is tudnak ­kötszerrel és gyógyszerrel siessenek segítségükre. Ezt az egybegyűltek helyesel­ték is és elhatározták, hogy két teherautót vasárnap reggel Budapestre irányíta­nak kötszerrel, gyógyszerrel és ápolószemélyzettel. Ez a szállítmány másnap úmak is indult, de Kecskeméten elfogták őket. 1 Nádházinak itt is komoly erőfeszítésébe került, hogy valamelyes rendet teremtsen a forradalmi tanács ülésének menetében. A forradalmi tanács létszá­mát 32 főben állapították meg. Az eredményesebb vezetés és intézkedés érde­kében forradalmi bizottságot választottak, melynek tagjai: Nádházi János, M. Szabó András, Sánta György, dr. Bányász Vince, dr. Japport Márton, dr. Búzás Elemér, Lőrincz János, Hraskó Károly és Radóczi András lettek. [...] [...] A tömeggyűlés után a forradalmi tanács tovább ülésezett. A késő esti órákban Békéscsabáról 3 férfi érkezett, akik tájékoztatták a jelenlévőket a bé­késcsabai helyzetről. Bejelentették, hogy az AVH-t leszerelték, a rendőrség és a honvédség a forradalom mellé állt. A fegyver és a posta a kezükben van. Gyulán is tehát nyugodton lehet dolgozni. A gyulai rendőrség legénységi állományának nagy része már ezen a na­pon, a tisztek intézkedése ellenére elhagyta a rendőrség épületét és az ellenfor­radalom mellé állt. Az esti órákban a forradalmi tanács néhány tagja megjelent a honvéd-kiegészítő parancsnokságon, hogy fegyvereket szerezzen a felállítan­dó nemzetőrség részére. Fegyvereket nem kaptak. Október 28-án a forradalmi tanács behívatta a tanács vb-elnökhelyette-

Next

/
Thumbnails
Contents