Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

sét és titkárát s közölték velük, hogy beosztásukban nem maradhatnak. Ezen a napon a forradalmi tanács a fegyveres erők felügyeletét és irányítását a maga számára biztosítani akarta azzal, hogy oda saját embereiket küldte. Ekkor alakult meg a nemzetőrség is, amelynek vezetője Nátor József tartalékos hdgy. lett. Nátor magához akarta ragadni a nemzetőrség vezetésén kívül a rendőrség és a honvédség irányítását is. A forradalmi bizottság részéről a fegyveres erők felügyeletével Lőrincz Jánost és Radóczi Andrást bízták meg. Ezen a napon, az előző nap elhangzott ígéret alapján, kb. 250 fiatal 1 órás kiképzést kapott puska- és géppisztoly ismeretből. [...] [,..] November l-jén az első világháborús hősi halottak emlékművénél a forradalmi bizottság ünnepélyt tartott. Elrendelték, hogy este gyertyákat kell gyújtani a Budapesten elesett hősök emlékére.[...] [...] Az esti órákban az a hír érkezett, hogy Vésztőn szovjet csapatok vannak és állítólag Gyula felé közelednek. Erre a legtöbb helyen gyorsan eloltották a gyertyákat. A vb-elnök ezen a napon érkezett haza, és a járási pártbizottságon szűk körű megbeszélést tartottak a tennivalókról. Olyan döntés született, hogy a pártnak is programmal kell kilépni, hogy lássák a városban a létezését, és ezen keresztül a párt tagjai is magukra találjanak. Szó volt arról, hogy egyes kérdésekben igyekezni kell arra, hogy a szelet kifogjuk az ellenforradalom vitorlájából. Ekkor esett szó arról, hogy a pártházakat lakássá alakítsuk át. A forradalmi bizottsággal ezen a napon tájékozódó jellegű tárgyalást tartottunk. A forradalmi bizottság tömegbázisának erősítésére Gyulai Hírlap néven ezen a napon jelentette meg újságját, amely azonban csak ezt a számot érte meg és folytatására majd csak november 20-a körül került sor, de akkor már a városi tanáccsal egyetértésben.

2 A forradalmi bizottság biztosította a pártot, hogy bántódása senkinek nem történik. Ennek ellenére november 4-e előtt több elvtársat letartóztatásba helyeztek. A letartóztatást dr. Kiss László ügyész rendelte el. Kérdésünkre a forradalmi bizottság azzal indokolta tettét, hogy ezek az elvtársak nincsenek biztonságban, a tömeg felháborodásával szemben személyi biztonságukat garantálni nem tudják, ezért biztonsági őrizetbe helyezték. Hogy ez mennyire nem állta meg helyét, arra jellemző az, hogy letartóztatásukat követően szinte órákon belül elkészült ellenük a vádirat.

3 A Kádár-kormány fellépése és a segítségül siető szovjet csapatok akciói következtében bizonytalanság lett úrrá, a forradalmi igazságban [így], bár erősen reménykedtek külföldi, elsősorban ENSZcsapatok segítségében. A szovjet csapatok beavatkozásának hatására a letartóztatott elvtársakat szabadon engedték. A forradalmi bizottság igen erős szovjetellenes hangulatot igyekezett szítani, illetve a felszínen tartani. [...] [...] Meg kell említeni azt, hogy november 3-én és 4-én, amikor a szovjet csapatok akciójáról tudomást szereztek, fegyveres ellenállást akartak szervezni. Ebből a célból Békéscsabáról nagyobb mennyiségű honvédruhát és fegyvert szállítottak Gyulára. A zászlóalj felállításából azonban nem lett semmi, úgyhogy november hó 6-án [a] Gyulára hozott fegyvereket és egyéb felszerelést a