Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

II. r. Lengyel Sándor vádlottat 1 (egy) évi és 10 (tíz) hónapi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 600 Ft értékű vagyona elkobzására és 3 (három) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra, III. r. Szabó Margit vádlottat összbüntetésül 10 (tíz) hónapi börtönbüntetésre, mint fő-, ezenkívül mellékbüntetésül 1 (egy) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. A megyei bíróság I. r. Paulinyi Kornél vádlott által 1957. február 27., II. r. Lengyel Sándor vádlott által 1957. február 26. és III. r. Szabó Margit vádlott által 1957. február 26. napjától előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. A megyei bíróság elrendeli a gyulai járásbíróság BV 714/1955.-5 számú ítéletében Lengyel Sándor vádlottal szemben kiszabott és 3 (három) évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett 6 (hat) hónapi börtönbüntetés végrehajtását. A megyei bíróság kötelezi vádlottakat, hogy az eddig esetleg felmerült és az ezután netán felmerülő bűnügyi költséget az állam részére egyetemlegesen térítsék meg. Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: [...] [...] A múlt év októberében kitört ellenforradalom Gyula városban is jelentős mértékben éreztette hatását. A vidéki és helybeli ellenforradalmi elemek által kezdeményezett és vezetett tüntetésekbe erőszakos módon bevonták 1956. október 26. napján a gyulai harisnyagyár dolgozóit is. Ettől a naptól kezdve a szinte naponta megrendezett tüntetéseikkel és lázító tartalmú beszédeikkel megakadályozták, hogy a termelés ismét beinduljon valamennyi üzemben. Ilyen körülmények között alakult meg 1956. október 27. napján az üzemi munkástanács a gyulai harisnyagyárban, melytől (már a személyi összetételéből kiindulva is) a munka hamaros beindítását remélhették a dolgozók. E munkástanácsot, melyben többnyire kommunisták foglaltak helyet, egyesek nem nézték jó szemmel, ezért Paulinyi Kornél I. r. vádlott vezetésével (kellő propaganda után) egy újabb munkástanácsot választottak meg, melyben [így] többnyire olyan személyek kerültek be, akik éltették az ellenforradalmat és a munka beindítása ellen foglaltak állást. Ez a személyi összetétel eredményezte később azt, hogy olyan emberek, mint Kiszely Józsefné és Farkas Istvánné csupán azért lettek az üzemből a munkástanács határozata alapján elbocsátva, mert dolgozni akartak és a tüntetések szervezőit fasisztáknak nevezték. Ugyancsak ez a munkástanács volt az, amely több dolgozó (azok kommunista volta miatt) alacsonyabb munkakörbe való helyezésére hozott határozatot. De nem kis szerepe volt e munkástanácsnak abban sem [így], hogy a munka hosszú időn keresztül szünetelt a harisnyagyárban. Ebben különösen Paulinyi Kornél I. r. vádlott szerepe volt ki-