Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

emelkedő, aki mint a munkástanács elnöke minden esetben igyekezett a gyulai városi, úgynevezett forradalmi tanácsnak a sztrájkra való felhívásait időben kö­zölni az üzem dolgozóival. Paulinyi Kornél I. r vádlott ezenkívül 1956. október 29. napján az üzemi munkástanács másodszori megválasztása előtt, miután ismertette a választás formai részét, olyan kijelentést tett a jelenlévő nagyszámú üzemi dolgozók előtt, hogy elég volt a „12 évi elnyomásból, melynek ideje alatt leginkább mi, az ad­minisztratív dolgozók voltunk elnyomva". Lengyel Sándor II. r. vádlott (aki szintén tagja volt a végleges munkásta­nácsnak), 1956. október 27. napján de., mikor a tüntetés végeztével visszaérke­zett az üzembe, ott nézeteltérésbe került Gallai György igazgatóval, aki a múlt hibáit illetően nem osztotta a vádlott eltúlzott nézetét. A vitatkozásba mindjob­ban belemerülő vádlott a szavait most már nem az igazgatóhoz, hanem a kö­rülöttük álló, mintegy 30-40 dolgozóhoz intézve, nyílt, ellenséges hangon töb­bek között olyan kijelentéseket tett, hogy „12 éven keresztül elnyomásban éltek a dolgozók, a régi vezetőség csak nyúzni tudta a dolgozókat, azokat hazugsággal tartotta". Ezenkívül tett olyan kijelentést is, hogy „eddig rabságban éltünk, de most jön az igazi szabadság". Az üzemi munkástanács ülésein többször hangoz­tatta, hogy „mindaddig, míg az oroszok bent lesznek, nem dolgozunk". Szabó Margit III. r. vádlott, aki ugyancsak tagja volt a munkástanácsnak, 1956. november 11. napján, mikor Paulinyi Kornél I. r. vádlott a munka felvé­telére hívta fel a dolgozókat és kérte, hogy szavazzanak bizalmat a kormánynak, kijelentette, hogy „nem előlegezünk semmit, már nincs bizalom, elég volt a hazudozásból és az elnyomásból, nem akarjuk megszegni a fogadalmunkat, mert még nem teljesítették a követeléseinket, mindaddig sztrájkolni fogunk, míg a ruszkik nem mennek ki Magyarországról". Ezt követően néhány nappal pedig azt mondotta, mikor a szovjet és ma­gyar katonai parancsnokságnak a munka felvételére vonatkozó felhívását is­mertették, hogy „mit, még ők parancsolnak, nemhogy hazamennének". Még október utolsó napjaiban történt, mikor a vádlott 2 db, a vállalat tulajdonát képező hanglemezt az udvaron lévő szemetesgödörbe dobta úgy, hogy azok összetörtek. Ezzel 200 Ft értékű kárt okozott a társadalmi tulajdonban. A megyei bíróság e tényállást a vádlottak nyilatkozata, a tárgyaláson ki­hallgatott érdektelen tanúk vallomása, valamint az iratok egyéb tartalma alap­ján állapította meg és fogadta el bizonyítottnak. 1 [...] [.....] A gyulai járásbíróság csalás és árdrágító üzérkedés bűntette miatt a BV 714/1955-5. számú ítéletével 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte II. r. Len­gyel Sándor vádlottat, melyet vele szemben 3 (három) évi próbaidőre feltétele­sen felfüggesztett. Tekintettel arra, hogy a próbaidő alatt a bíróság vádlottal szemben börtönbüntetést szabott ki, így a megyei bíróság a Btá. 55. § 2. bek. I. tétele értelmében az említett ítéletet a felfüggesztést kimondó részében hatá­lyon kívül helyezte és elrendelte annak végrehajtását. 2 [...] [...] Horváth Lajos Moravszki Ferenc Tarkó Mihály mb. bíró, ülnök ülnök a tanács elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents