Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

át is vették az irányítást, és a vb-tagoktól a hivatal átadását erőszakolták ki. Ugyancsak megalakították a nemzetőrséget, melynek vezetője egy volt Hortysta [így] tiszt, pedagógus lett. Mint a többi községben, itt is csak általuk megbízható [így] egyéneket és kulákcsemetéket vettek be a nemzetőrségbe.

3 Ugyancsak hasonlóképpen történt a bizottmányok megalakulása Ecsegfalva és Hunya községekben is, ahol szintén átvették a végrehajtó bizottságtól a község ügyeinek intézését. Mindezek községenként, a község által összeállított, jelentésemhez csatolt jelentésekben részletesen benne foglaltatnak.

4 A községi nemzeti bizottságok megalakulása után, október 29-én a községi bizottságok küldötteiből megalakult a járási nemzeti bizottság is, melynek elnöke az Endrődön is elnökként működő "Vaszkó Mihály 70 kat. holdas kulák lett, titkára pedig Szabó Ernő pedagógus. A megalakulásuk után az elnök,"Vaszkó igénybe vette a járási pártbizottság gépkocsiját és a járási tanács gépkocsiját is, soffőrnek [így] maga mellé vette Újházi nevű kulák vejét, és a kocsikat saját utazgatásainak céljaira használta fel (csabai értekezletek, községek látogatása stb.). A bizottság naponta rendszeresen ülésezett s magát a hatalom egyetlen birtokossának [így] jelentette ki, és minden ügyben saját döntését tartotta mindenkire nézve kötelezőnek. Állandó összeköttetést tartottak Budapesttel és Békéscsabával, ahonnan megkapták a részükre szükséges szempontokat. Mivel már a gyomai intézőbizottság az általuk legsürgősebbnek vélt leváltásokat végrehajtotta, egyelőre leváltásokkal nem foglalkoztak. Azonban megkezdték a különböző pártok szervezését az egész járás területén, valamint a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozó feloszlást [így], hivatkozással kormányfelhívásra, hogy a termelőszövetkezetek, ha akarnak, feloszlanak, ha akarnak, tovább működnek. Azonban tevékenységük gyakorlati része oda irányult, hogy minden termelőszövetkezetet feloszlassanak. Kimentek sorozatosan a termelőszövetkezetekhez, ott „megszűnt a kommunista diktatúra" jelszóval hívták fel a könnyen befolyásolható tagokat szövetkezeteik feloszlatására, amely különösen Dévaványa községben sikerült nekik száz százalékig, mivel itt minden termelőszövetkezet feloszlott. A pártok szervezése terén különösképpen a kisgazdapárt szerepelt döntő súlyban [így] a programúkban, valamint a parasztpárt és szociáldemokrata párt, ezen kívül még jó néhány „keresztény" jelzővel ellátott párt alakítása volt a céljuk. Az említett tevékenységek mellett a kommunisták és a kommunisták pártjának végleges megszüntetését hangoztatták, és igyekeztek minden olyan jóhiszemű és kommunistáktól eredő megnyilatkozást meggátolni, amely valamilyen formában kifejezésre juttatta a néphatalom további biztosítását. Noha állandóan a népakaratot, népbizalmat ők is a néphatalom fenntartását hangoztatták, [így.] Különböző programköveteléseket gyártott maga a járási nemzeti bizottmány is, melynek legtöbb része a forradalmi ifjúság nevében lett gyártva és kibocsátva. Munkájuk menete állandóan odairányult a Kádár-kormány megalakulása után is, akit a bizottmány nagy része nem ismert el, hogy a legna-