Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

tényállást állapította meg: Az 1956. október 23-án Budapesten kirobbantott ellenforradalmi meg­mozdulás hírére néhány nap múlva Biharugra községben is mozgolódni kezd­tek az ottani ellenforradalmi elemek, s ennek folyamányaként ott is tömegmeg­mozdulásokra került sor. Megalakították az ún. forradalmi községi bizottságot egy tömegfelvonulás következményeként, s ennek tagja lett többek között Cser­háti Sándor I. r. vádlott és Bertalan SándorV r. vádlott is. Elnökké egy Kisfaludi Béla nevű nyugdíjas halászt választottak meg. A „forradalmi bizottság" megalakítását kimondó gyűlésen a tanácsháza előtt vezető szerepet játszott Bertalan Sándor V r. vádlott, aki többek között bizonyos követeléseket tartalmazó pontokat is felolvasott, ezek tartalma azon­ban ma már nem állapítható meg pontosan. A „községi forradalmi bizottság" megalakulását követően a Biharugrai Halgazdaságban is többen azzal a gondolattal kezdtek foglalkozni, hogy ott is meg kellene alakítani a munkástanácsot. A dolgozók összehívott gyűlésén, ok­tóber 28-án Bertalan SándorV r. vádlott vitte a vezető szerepet. Itt megválasz­tották a halgazdaság munkástanácsát, melynek tagja lett többek között Jancsó Kálmán, Tornyi Ferenc, Nagy Dániel vádlott is. Közülük Jancsó és Tornyi az öttagú ún. elnökségnek is tagja lett. A munkástanács megalakítását kimondó gyűlésen Bertalan V r. vádlott említést tett arról is többek között, hogy a sarkadi cukorgyár igazgatóját már a munkások leváltották, és ott hordja velük együtt a répát. Ezzel kapcsolatban célzást tett arra is, hogy a halgazdaságban is sor kerülhet erre az igazgatóval. Ekkor azonban még egyenesen nem léptek fel Bundik Zsigmond igazgató levál­tása érdekében, mivel nevezett a munkások körében igen népszerű volt, s nem látták biztosítottnak az eredményt. Cserháti Sándor I. r. vádlott, ugyanúgy, mint Jancsó Kálmán, Nagy Dá­niel és Tornyi Ferenc vádlottak, azon volt, hogy a kommunista, munkáskáder igazgató leváltása megtörténjen. így Cserháti még Bundik igazgató leváltása előtt olyan utasítást adott ki a dolgozóknak, hogy Bundik igazgató utasításait ne fogadják el. [...] [...] A felmondó levelet Nagy Dániel és Tornyi Ferenc vádlottak fogal­mazták meg. Ebben az elbocsátás indokaként többek között az áll, hogy „Bundik igazgató akadályozta a nagy nemzeti forradalom szent megvalósítását". A „köz­ségi forradalmi bizottság" vezetői azt is elhatározták, hogy Bundik igazgatónak 24 órán belül el kell hagynia a gazdaságban levő lakását, és volt hencidai laká­sára költözzön. Elrendelték azt is, hogy Bundik igazgató eltávozásáig lakását nem hagyhatja el, de őt sem keresheti fel senki. Ennek érdekében őrséget is állítottak lakásához. Ebben azonban vádlottaknak semmi szerepe nem volt. Ezt követően Bundik igazgatót Biharugráról elköltöztették. A Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány felhívásának megfelelően Bundik igazgató megjelent a hal­gazdaság irodájában szolgálattételre november 10-én, azonban a munkástanács elnöksége a jelentkezést elutasította. Ezzel kapcsolatban Cserháti Sándor töb-

Next

/
Thumbnails
Contents