Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

irodájában mintegy harminc dolgozó előtt a vádlott felvetette a sztrájk kérdését, de sem amellett, sem az ellen állást nem foglalt, azt mondotta, hogy aki akar, sztrájkol, aki nem akar, nem sztrájkol, de a sztrájkólóknak a gazdaság a sztrájknapokra nem fizet. Ezután a dolgozók többségükben a sztrájk mellett foglaltak állást. Vádlottat még aznap este behívták a rendőrségre, ahol meggyőzték a sztrájk helytelenségéről, és a vádlott másnap már arra hívta fel az irodai dolgozók figyelmét, hogy dolgozni kell. És mert az állami gazdaság jószággondozói közül sokan részt vettek a sztrájkban, a sztrájk második napján az irodai dolgozók kimentek a gazdaságba és az állatok takarmányozását tudásukhoz képest ellátták. 1956. november 5-én éjjel a vádlott ügyeleti szolgálatot teljesített és a hajnali órákban a Szabad Európa Rádió adása nyomán ceruzával lejegyezte az ENSZ közgyűlésének akkori határozatát. A lejegyzéseit 30 példányban legépeltetne, és azokat részben a dolgozók vitték el az irodából, részben a vádlott továbbította a dolgozók felé. A vádlott által legépeltetett ENSZ-határozatnak tartalma nagyjából a következő volt: v „...a november 4-i szovjet támadás a magyar nép függetlensége ellen irányult, s ezért az ENSZ közgyűlése szavazattöbbséggel azt a határozatot hozta, hogy kötelezi a Szovjetuniót, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Magyarország területéről."

3 [...] [...] Általánosságban a vádlott a tényállásban megállapítottakkal egyező vallomást tett. Kivételt képez a Dózsa Tsz-ben elmondott beszédre vonatkozó vallomása, ezzel kapcsolatban tagadta, hogy a kommunistákra és a Szovjetunióra vonatkozó olyan erős kifejezéseket használt volna, mint ahogy azt a vádirat írja és amint azokat később "Varga József tanú vallotta. Varga József azonban jelenleg rendőr főhadnagy, korábban éveken át a gyomai járási pártbizottság munkatársa volt. A bíróságban különben is egy komoly ember benyomását keltette, úgyhogy a bíróság semmi okot sem látott arra, hogy a népi demokrácia teljes bizalmát élvező tanúnak a vallomását mellőzze.

4 Egyébként is a DózsaTsz gyűlésén akkor több mint százan voltak jelen, a tanú is több személyt megnevezett, akiknek a jelenlétére biztosan emlékszik, úgyhogy ha a bíróság éppen feltétlenül szükségesnek látta volna, ezen irányban további bizonyítást vehetett volna fel. De a bíróság erre okot fennforogni nem látott, mert valónak fogadta el a Varga József vallomását és egyébként is - ismerve az akkori irányított hangulatot - teljesen hihető a tanú vallomása. Mindössze a nyomozószervek munkájának hiányosságára vezethető vissza, hogy erre a körülményre, nem hallgattak meg a nyomozat során több tanút. A tárgyalás során a legvitatottabb kérdés az volt, hogy a gazdaságban október 29-én tartott gyűlésen a vádlott mikor és milyen körülmények között hivatkozott a volt Horthy-tiszti minőségére. Ide vonatkozólag teljesen ellentétes vallomások állottak a bíróság rendelkezésére. Szabó Ferenc főkönyvelő vallomása szerint a vádlott beszédje elején és mintegy kérkedve használta az illető kifejezést, ezzel szemben Bögre József és Németh József tanúk vallomása sze-