Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

rint vádlott csak azután használta a kérdéses kifejezést, amikor az igazgató és a főkönyvelő elbocsátásán már túl volt a gyűlés és a saját személyéről kellett dönteni. És akkor is mintegy kérdésképpen, hogy vele mi lesz, mert hisz ő meg Horthy-tiszt volt. Darvasi Ferenc bérelszámoló is kb. az utóbbi értelemben említette a vádlott által használt kifejezést. Baranya Zsigmond tanú vallomásából is inkább az utóbbi értelemben történt szóhasználatot lehet érteni, így azután a bíróság a Németh és Bögre vallomásait fogadta el ide vonatkozólag valónak. Ennek az elfogadásnak további indoka volt még az is, hogy a Szabó Ferenc vallomásából egy kissé hiányzott a tárgyilagosság, ugyanis ez a tanú vádlottal kapcsolatban a legapróbb részletekre is nagyon jól emlékezett, viszont elhallgatta a tanú vallomásában azt a rá nézve valószínűleg egész életére emlékezetében megmaradt tényt, hogy az október 29-iki gyűlésen a dolgozók a pódiumról elkergették. [...] [...] A vádlott bűnösségét beismerte. A beismerését a tárgyalás egyéb adatai is alátámasztották, így annak a megállapítása nem lehetett vitás. Védekezésében arra hivatkozott a vádlott, hogy az ellenforradalmi események elején nehéz volt a tisztánlátás és sokszor kényszerhelyzetbe került, és hogy a nagyobb rosszat elkerülje, inkább a kisebb rossz megtételét választotta. A bíróság nézete szerint ez a védekezés alaptalan. A tisztánlátás nehézségéről csak az október vége és november eleji napokban lehet beszélni, a vádlott azonban a cselekményének nagyobb részét november 4. után követte el, amikor pedig már mint értelmiséginek tisztában kellett lenni azzal, hogy ha a Kádárkormány ellen tevékenykedik, azért felelősséggel tartozik. Különben is, ha nem fűtötte volna a vádlottat a szerepelni való vágyás, nem kellett volna neki az eseményekbe november 4. előtt sem belekapcsolódni, ha meg is választották tagnak a „nemzeti bizottmányba", akkor is megtehette volna, hogy el sem megy annak az ülésére, és hogy a továbbiakban is teljesen visszavonul. Vagyis a bíróság nézete szerint is ebben a kérdésben igaza van Szabó Ferenc tanúnak, amikor azt vallotta, hogy a vádlott karrierizmusból vállalt szerepet az ellenfor! adalmban,

5 ami pedig a vádlott részéről annál inkább is elítélendő, mert ő is a népi demokrácia jóvoltából került, kellő szakképzettség előzetes megléte nélkül, vezető állásba, és a munkáját a népi demokratikus állam október 23. előtt több ízben miniszteri elismeréssel és jelentős jutalmakkal értékelte. [...] [...] Dr. Kádár Géza s. k. Bencsik Mihály s. k. Légrádi Istvánné s. k. mb. tanácsvezető ülnök ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML. - B. 492/1957. Muszkán cselekedetei ismeretében a két év méltatlanul súlyos. A percsomóban található iratokból kiderül, hogy Muszkán 1958. szeptember 4-én feltételesen szabadult. 1959. március l-jével került Tis zagy endára (járási pártbizottsági határozattal) főmezőgazdásznak. 1965 szeptemberében a kenderesi Vörös Csepel Tsz főmezőgazdásza lett. 1968 júliusában a tsz vezetése a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter