Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

Körösladány községek között terül el, az irodája pedig Gyoma községben van. 1956. október 29-én, a reggeli órákban az irodában megjelent dolgozók, így közöttük a vádlott is, távbeszélőn értesítést kaptak, hogy ki kell menni az úgynevezett Kató-féle tanyára, ahol a gazdaság központja van, mert a gazdaság dolgozói nagygyűlést tartanak. Ezek után két tehergépkocsin a gyomai dolgozók, élükön Mresán Mátyás igazgatóval, a vádlottal és Szabó Ferenc főkönyvelővel kimentek a központba. Előttük azonban már megjelent ottan Szitás Imre és Sánta Károly körösladányi lakos, akik magukat a körösladányi „nemzeti bizottmány" tagjainak mondották

1 és már részben intézkedtek is a gyűlés megtartása iránt, mert amikorra a gyomai dolgozók kiértek a központba, akkorára a kultúrteremben mintegy háromszáz dolgozó gyülekezett. [...] [...] A gyűlés elején a vádlott összefoglalót adott a budapesti eseményekről és abban megemlítette, hogy Budapesten az ifjúság vérét áldozza a forradalmi eszmékért, de tőlük a nemzet ezt nem kívánja, hanem csak azt, hogy az elmaradt mezőgazdasági munkákat fejezzék be. Arról is beszélt, hogy gyűlölni kell azokat az állami- és pártvezetőket, akik miatt az ország ilyen helyzetbe került, és tett olyan értelmű kijelentést is, hogy már elege van, vagy nyakig van a kommunistákkal. Felkiáltások is voltak közben, amelyek azt akarták, hogy az állami gazdaságot oszlassák fel és hordják szét az ingóságokat, az ilyen irányú megnyilvánulásokat a vádlott határozottan visszautasította. [...] [...] Vádlott a beszédjében azután rátért a gazdaság vezetőségének a kérdésére, amikor megemlítette az igazgató nevét, a hallgatóságnak kb. a fele azt kiabálta, hogy le vele, míg kb. a másik fele nem nyilvánított véleményt. Hangadó az egyik sarokban elhelyezkedett dévaványai kubikos csoport volt. Majd rátért Szabó Ferenc főkönyvelő személyére, de a hallgatóság álláspontja ezzel kapcsolatban is azonos volt az igazgatóval kapcsolatban elfoglalnál. Sor került a saját személyére is, és ezt olyan formában vetette fel, hogy hát vele mi fog történni, hisz tudják róla, hogy ő Hortista [így] tiszt volt. Kisebb ellenkezés a személyével kapcsolatban is mutatkozott, de a többség meghagyta az állásában. Azután a gyűlés leváltotta még Földi Ferenc, Földi Sándor és Török nevű agronómusokat, akik mindnyájan korábban MDP-tagok voltak. A továbbiakban egy ideiglenes „forradalmi munkástanács" választására került sor, amelyhez a szükséges jelöléseket előbb a hallgatóság eszközölte, de ebből olyan nagy zűrzavar keletkezett, hogy a vádlott jobbnak látta átvenni az irányítást és a gazdaság minden részlegéből említett egy-egy nevet, akik a vádlott véleménye szerint a hallgatóságnak megfeleltek és azokat azután meg is választották. Ebben a tíztagú ideiglenes „munkástanácsban" voltak korábbi MDP-tagok is. [...] [...] Ugyanebben az időben a vádlott két cikket is írt, amelyek az akkori gyomai újságban megjelentek, ezek egyikében a vetés fontosságára hívta fel vádlott a figyelmet, a másikban pedig a gépállomások jelentőségével foglalkozott.

2 [...] [...] Ugyancsak december 10-én, a késő délutáni órákban, a gazdaság