Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

zik", akkor Csorváson is meg kell szervezni az ellenállást. Dr. Kádas Tibor vádlott ment el az ifjúsági szervezetbe és ott beszélgetett a jelenlevőkkel, hogy lennének-e önként jelentkezők Orosházára, valamint hogy lennének-e vállalkozók, akik benzines palackokkal vállalnák a szovjet harckocsik megtámadását? Ugyanakkor felvetette azt is, hogy a vasúti síneket is fel kellene szedni, ezzel is akadályozzák a szovjet csapatok előrehaladását. Minthogy önként vállalkozó Orosházára igen kevés akadt, s mert az a hír is érkezett Orosházáról, hogy nem kívánnak ellenállni, Csorváson is elvetették a védekezés gondolatát.

2 November első napjaiban - amikor a községbe érkezett szovjet harckocsik eltávoztak - dr. Kádas Tbor I. r. vádlott az egybegyűltek előtt azt a kijelentést tette, hogy itt mindenkinek csak akkor van nagy szája, ha nincs veszély, de ha meglátnak egy harckocsit, mindjárt megijednek. A szovjet csapatok bevonulása utáni időben I. r. dr. Kádas Tbor vádlott annak ellenére, hogy a „forradalmi tanácsnak" tagja nem volt, továbbra is tevékenyen kivette részét a „forradalmi tanács" munkájából. November 8-án a községi „forradalmi tanács" ülést tartott, melyen második napirendi pontként „Állásfoglalás a forradalmi vívmányok mellett" című téma szerepelt. Itt II. r.Tarnai János vádlott a saját maga által összeállított „Felhívás"-t ismertette, aminek szövegét azonban a tanácsülés is túl „erősnek" találta, ezért kijelöltek egy három tagból álló bizottságot, amelynek feladata volt a szöveg átírása. Ennek ellenére a szöveget később eredeti formájában terjesztették röplapként. Ez a „Felhívás" többek között kijelentette: „Az 1945. évek [így] után Rákosi Mátyás hatalomra jutva a sztálinizmust követve Magyarországon is diktatúrát vezetett be. A kisebbség uralkodott a nemzet nagy többsége felett, s ez uralmat különböző és megvetéssel ítélt karhatalmi intézményekkel biztosította. A magyar nép éveken keresztül tűrt, de nem némán". Majd később: „A nép őfensége miután látta, hogy a helyi szervek tehetetlenné váltak, vagy mesterségesen igyekeztek meggátolni a fejlődést, leváltotta a nép bizalmára érdemteleneket. Mindenki előtt ismeretes, hogy alapfizetésüket az adó és a beszolgáltatás könyörtelen végrehajtásával igyekeztek növelni, úgynevezett terv leple alatt." Végül pedig: „Kijelentjük, hogy a Rákosi-féle kormányzati formából nem kérünk, mely nagymértékben érintette Csorvás parasztságát, munkásságát és értelmiségét."

3 Ezen ismertetést követően elsőnek dr. Kádas Tibor I. r. vádlott szólalt fel s a következőket jelentette ki: „Ez a forradalom Magyarország forradalma. A második világháború után elsöpörtük a tőkéseket és kizsákmányolókat ezek hatalmával együtt. A hatalom azonban nem a nép kezébe került, hanem a sztálinisták, rákosisták kezébe. Ezek uralma a nép haragját váltotta ki. Sem a forradalom előtt, sem a forradalom alatt nem a tőkés rend visszaállítása volt a cél, hanem a szocializmus és a demokrácia kivívása, természetesen nem egy párt vezetésével. Ennek vívmányaként alakult meg a forradalmi tanács. Elítélendők az oroszok és azok is, akik behívták. Ezt a kormányt elismerhetjük-e addig, míg Magyarországon idegen haderő van? Nézetem szerint mi ilyen kormányt nem ismerhetünk el".

4 [...] [...] A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása alapján 1956. no-