Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Az ellenforradalmi erők ellen indított támadás során, amikor Budapesten megalakult Kádár János elvtárs vezetésével a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány, vádlott 1956. november 10-e tájon a békési gépállomás dolgozóit sztrájkra uszította azzal, hogy „sztrájk van, ne dolgozzanak, ennek a kormánynak nem vetik alá magukat", aki pedig dolgozik, azt leütik a traktorról. Vádlott tagadta a terhére rótt cselekményeket. Azzal védekezett, hogy ő utasítást [így] hajtotta végre a letartóztatásokat, de egyéb cselekmények elkövetésében sem érezte magát bűnösnek. A bíróság vádlott ezen védekezését nem fogadta el, mert bűnösségét szavahihető tanúk bizonyítják, mint pl. Vári András.

1 Vádlott azon cselekménye, hogy Lukács Jánost felelőségre vonta, mint a termelőszövetkezet alapító tagját, azért, amiért az ő földjük is betagosítás alá esett és ezért megfenyegette, megvalósítja a BHÖ 31. c) alpontjában felvett termelőszövetkezet elleni izgatás bűntettét. A BHÖ 132. pontjában felvett személyes szabadság [megsértése] bűntettét azzal követte el a vádlott, hogy Vári Andrást és társait törvényellenesen letartóztatta. Vádlott cselekvőségét a bíróság tettestársi minőségben állapította meg, mert vádlott közreműködött Újvári László nemzetőrparancsnok törvényellenes cselekményeiben. Vádlottat a bíróság közhivatalnoknak tekintette, mivel közrendészeti feladatok ellátásával volt megbízva, habár törvényellenesen is. Azzal a cselekményével pedig, hogy a gépállomás dolgozóit munkamegtagadásra hívta fel, azokat megfenyegette, s ennek hatására a dolgozók éjjel nem mentek szántani, a BHÖ 73. pont 2. bek.-ben felvett honvédelem érdekét veszélyeztető büntettet valósítja meg. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte vádlott büntetlen előéletet, s azt, hogy idős szülei vannak, akiknek az eltartásáról neki kell gondoskodni, nem vehette a bíróság enyhítő körülményként azt, hogy vádlott 1956. október 23-a előtt jó munkát végzett, mert a fenti cselekményei azt teljesen eltompítják. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a halmazatot. [...] [...] Fodré Gáborné s. k. Zsigmond Nándor s. k. Váczi Jánosné s. k. ülnök jb. vezető, a tan. elnöke ülnök Tisztázat; a bíró és az ülnökök s. k. aláírásával. - BéML - B. 53/1957. A rendkívül súlyos ítélet messze nem volt arányban a vádlott cselekedeteivel. A nemzetőrség parancsnoka pl. „csak" 3 és fél évet kapott (vö.: 34. dokumentum). A fő indíték a kemény ítéletnél G. Varga antikommunista kijelentései és tsz-ellenes nyilatkozatai lehettek. 1 Nevezettet a vádlott tartóztatta le a forradalom alatt... - ez akkor belefért az „elfogulatlanságba".