Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

ségben ez az egyház tartotta magát távolabb. A választás idején a többpártrendszer hirdetői elsősorban közülük kerültek ki. A hitélet fokozása érdekében a legagresszívabbak. A református és evangélikus egyházban megbúvó papi reakció sem veszélytelenebb, bár az egyháznál [így] a reakciós papok befolyása gyengébb. Az egyházi reakció minden egyháznál vallási köntösben fejti ki tevékenységét. Módszereiben és eszközeiben nemigen különbözik még abban sem, hogy mindegyik az ifjúság megszervezését, az idősebbek megtartását akarja elérni. Ezt a célt szolgálja személyes agitációjuk, különösen a tanyavilágban, a családlátogatások, házalások, egyházi adó beszedése, bibliakör, vasárnapi iskolák, énekes zenekarok, műsoros estek szervezése. Legfőbb támaszaik az egyházon belül meghúzódó osztályidegen, ellenséges elemek, akik gyakran az egyházi, társadalmi funkciókat maguk töltik be. (Pl. presbitériumok, egyházi képviselő-testületek.) Tevékenységüket gondosan leplezik, mézesmázos frázisokkal fűszerezik, kerülve a politikai harc porondját. Megfigyelhető, hogy a különböző egyházak reakciós erői általában jól ismerik és megértik egymást. Korábbi egymás elleni harcukat békésen rendezik, hogy ily módon egységesen tudjanak fellépni a „vallásszabadság", az isteni hit meggyalázói ellen. így pl. támogatják a bethanista mozgalmat

2 végző protestáns lelkészeket. Az egyházi reakció támadását nem csökkenti a mezőgazdaság szocialista átszervezésében sem, sőt fokozza. Pl. Hunyán Lengyel László római katolikus plébános úgy nyilatkozik, hogy mezőgazdasági kérdés és ő mint pap ebbe a kérdésbe nem szól bele, mert a lelkiismerete nem engedi. Ugyanakkor társadalmi munkát szervez a templomépítésre és a templom tatarozásához szükséges pénzösszeg beszedését szorgalmazza, szervezi. A templomtatarozást és -építést engedély nélkül végeztette, ellene ebben az évben eljárást indítottunk. Vagy Békéscsaba Erzsébethelyen Marosi Endre munkáslakta negyeden állandó házagitációt végez és arra agitál, hogy minden munkás részt vegyen az egyházi hitéletben, mert ezzel a békét védi, ugyanis az egyház kezdettől fogva a béke mellett foglalt állást, s a tízparancsolat is erre épül fel. A lelkész átcserélése folyamatban van. Evangélikus egyháznál Kunkaizer [Kun-Kaiser?] József mezőberényi lelkész a német kérdést feszegeti, ugyanis az egyházközségben német anyanyelvű szertartásokat végeznek és ő ezt kihasználva, a községben nem egységbe fogja gyülekezetét, hanem ellentétet szít a magyar és németnyelvű lakosság között, ami zavarja a község nyugalmát. Fürcz Ervin Orosházán a volt gazdákkal és urakkal tartja rendszeresen a kapcsolatot és saját papjuknak tekinti magát. A püspök irányvonalával csak látszólagosan ért egyet. A református egyháznál a bethániával igyekeznek reakciós tevékenységet kifejteni. Veresegyházi László Battonyán a feleségét és fiát Budapesten egy üzemben elhelyezte, ő maga itthon sajnáltatja magát. Józan László Biharugrán a termelőszövetkezet mellett agitált, de presbiterei és hívői nyíltan a termelőszövetkezet ellen foglaltak állást. így tévesztette meg a község vezetőit.