Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

vendégeket a szállásukra elkísérték és Mekis Ádám ev. esperessel a kínai vendégeknek szóvá is tettük ezeket az észrevételeinket. Másnap a lelkészi értekezleten a Mekis Ádám üdvözölte a kínai püspököket, ahol az üdvözlés különösebb hiányosságokat nem hozott maga után, amit a kínai vendégek is elismertek, a velük folytatott beszélgetésünk alkalmával. Ezt a példát csak azért említettem meg, hogy ilyen és ehhez hasonló események tapasztalhatók az Ordas püspök emberei részéről. Az ev. egyháznál egy sor helyen a lelkészek kompromitálták [így] magukat az ellenforradalmi eseményekben, egyesek megkapták a karhatalmi szervektől a kellő büntetésüket, de ezek is visszakerültek a régi helyükre, tehát állásvesztést nem szenvedtek és ezeknek a személyeknek a községekből való elmozdítását még nem tudtuk végrehajtani, mivel az Ordas püspök ebben a kérdésekben egyszerűen nem volt hajlandó intézkedni, és úgy igyekezett ezeket a dolgokat feltüntetni, hogy ezekben a kérdésekben az egyházi hivatalnak nem sok köze van, ő továbbra is otthagyja ezeket a személyeket a községben. Én személy szerint tárgyaltam Ordas püspökkel ezekben a kérdésekben Békéscsabán december hónapban, itt most már arra hivatkozott, hogy amíg az állam és az ő viszonya nem rendeződik, ő ezekben a kérdésekben nem tud intézkedni és nem is hajlandó. Úgyhogy ezek a kérdések újból függőben vannak. És úgy érzem, hogy mindaddig, amíg Ordas ügye el nem intéződik, ezeket a kérdéseket nem is tudjuk elintézni és egy bizonytalanság légköre fog uralkodni a papok között. Az ilyen lassú aknamunkát, amelyeket fentebb említettem, tovább is megtalálhatók lesznek és ennek ellensúlyozására még azt sem tudjuk megtenni, hogy a püspökre orroló lelkészeket mozgósítani tudjuk ezekkel szemben teljesen. A ref. egyháznál a bethánia mozgalom leállítása után, ami kb. október elejére volt észlelhető, egy félelem légköre alakult ki. Ugyanis a bethanista lelkészek mindinkább kezdtek attól tartani, hogy ha Péter János püspökük visszajön, ők velük szemben keményen és határozottan fel fog lépni. így a nyílt munkájukat abbahagyták. Ez a legutóbbi értekezleten, ami december hónapban volt Békéscsabán, a ref. lelkészek részére még jobban megnyilvánult. Ugyanis ebben az évben a ref. lelkészek részére megyei értekezlet nem volt, ez volt az első. Ezen az értekezleten azok a lelkészek, akik a bethánia szervezését folytatták és irányították, egymásután felálltak és bocsánatkérően nyilatkoztak a megtett határozataikról, amit ezelőtt egy évvel tettek az egyházi vezetőkkel szemben

10 és úgy nyilatkoztak, hogy megtévedtek és most lássák be a tévedéseiket. Ennek a szervezője Sarkadi Nagy Pál volt. Aki fel is olvasott egy határozatot, amelyben leszögezik, hogy ezelőtt egy évvel hozott határozatukat megsemmisítik és kérik megbocsájtást. A ref. egyháznál a legnagyobb hiba ott volt, hogy Horváth Zoltán esperes május végén fogott hozzá az erősebb vezetési módszerekhez. Igaz, hogy előbb nem tehette, mert részben ő is kompromitálta magát a bethanista mozgalommal, sőt ígéretet is tett, hogy a megújulási mozgalmat ő maga is támogassa és elismeri. Eleinte a lelkészek, mikor a keményebb kéz vezetéséhez fogott hozzá,