Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

fel is vetették ezt az ígéretét felé. A másik nehézség az volt, hogy a kerületnek nem volt püspöke. A ref. egyháznál volt a legtöbb pap, aki az ellenforradalmi események alatt a különböző tanácsokba bekerült. És ezek jelenleg is ott vannak azokban a községekben és végzik az egyházi teendőket. Van egy olyan elhatározás is, hogy azokat a lelkészeket, akik az ellenforradalmi idők alatt erősen kompromittálták magukat és a bethánia mozgalomnak a szervezői és irányítói voltak, áthelyeztetjük más községbe. Ez idáig csak azért nem tettük meg, mert az egyházkerületnek nem volt püspöke. A püspökválasztás után ezeknek a lelkészeknek az áthelyezése megvalósul. Nem engedhető meg, hogy az olyan lelkészek, mint Veresegyházi, Besztercei, Tömöri, akiknek a tevékenységük egész odáig kiterjedt, hogy nemcsak őmaguk folytattak aknamunkát, hanem még a feleségeik is bekapcsolódtak az egyházi élet szervezésében, főleg ifjúsági szervezet szervezésében pont akkor, mikor pártunk a KISZ-szervezetek szervezését tűzte napirendre, hogy továbbra is ott maradjanak községekben, ezt maguk is érzik és az utóbbi időkben egy ilyen félelem, vagyis az áthelyezéstől való félelem uralkodik bennük. A ref. lelkészeknél az utóbbi két hónapban tapasztalható volt a lojális magatartás. Én ezt úgy értékelem, hogy ez abból következett, hogy nyilvánosság elé került a kerületi közgyűlés, ahol a püspök személyének tisztázása volt napirendre tűzve. A közgyűlés után a papság túlnyomó többsége olyan hangokat ütött meg, hogy nagyon sajnálják, hogy Péter püspök nem jön vissza, mert milyen jó lett volna, ha ilyen komoly ember kerül az egyház élére. Ezek a hangok nem őszinték, egy-két papnál lehet, hogy az őszinteség fen áll, de a túlnyomó többségénél nem. És most tovább folyik a találgatás, hogy vajon ki lesz a püspök és milyen ember lesz az és ehhez hasonlók. Meglátásom az, hogy a választás nem fog komolyabb nehézségekben ütközni. Lehet, hogy lesz egy-két hely, ahol más jelölt is lesz, de a túlnyomó többsége a jelölt mellett fog szavazni. Körülbelül ezek a magállapításaim ezekkel kapcsolatban. Igen örvendetes, hogy a ref. egyháznál is a józanabb gondolkodású papok kerültek előtérben és az utóbbi időkben az esperes irányítása mindinkább jobban érvényesül. Ez lehet, hogy csak egy átmeneti időszak, de a jelen pillanatban ez a helyzet. Általában ezeket a kérdéseket a megyei szervekkel átbeszéltük. Az intézkedések meghozatalában azok a nehézségek álna fenn, hogy a protestáns egyházak élén személyi kérdések még nem tisztázódtak. Személyi kérdések tisztázása után reméljük, hogy hamarosan tisztázzuk a községekben is a személyi kérdéseket és így jobban betudjuk majd vonni a papokat az állami munkák támogatásában. Megyénkben kilenc lelkész volt beválasztva a tanácsokba (megyei, járási és községi tanácsokba), ezeknek a munkáját felülvizsgáltam és egyetlenegy tanácstagot sem kellett visszahívni a tanácsszerveinkből, mert nem követtek el olyan hibákat, amelyért visszahívást eszközölni kellett volna. Ez igen örvendetes, sőt olyan dolgokat tapasztaltam, mint pl. Cili [helyesen: Cilii] István b[ékés]szentandrási lelkész tanácstag, vagy Juhász József vésztői ref. lelkész