Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

1959 végére az ellenforradalmi cselekményekben való részvétel miatt eljárás alá vont személyek rendőrhatósági felügyeletét az 1/1957. számú belügyminiszteri rendelet alapján megszüntettük. Kitiltásokat nem foganatosítottunk. [...] [...] Az ellenforradalmi ügyeket illetően a bíróságok részéről nem tapasztaltunk olyan jelenséget, hogy a kiszabott ítéletek nem álltak volna arányban az elkövetett bűncselekményekkel. Ezzel szemben a kezdeti időkben az ügyészség részéről esetenként tapasztalható volt kisebb fokú liberalizmus. Előfordult, hogy őrizetbe vett ellenforradalmárokat szabadlábra helyeztek, holott ellenforradalmi tevékenységük bizonyítva volt. Ezek a hiányosságok menet közben kiküszöbölést nyertek. Az ellenforradalmi ügyek vizsgálata során 42 személy ellen indítottunk eljárást fegyver-, lőszer-, és robbanóanyag-rejtegetés bűntette miatt. Ezek a személyek - akik ellen ilyen címen jártunk el - többségükben nem különálló ügyek voltak, hanem kapcsolódtak más ellenforradalmi bűncselekményekhez. A fegyverrejtegetők nagy része egyéb ellenforradalmi bűntetteket is követtek el [így]. Ilyen volt többek közt a Juhász György és társai által Békésen létrehozott szervezkedés, ahol a szervezkedés tagjai közül majdnem valamennyi rendelkezett fegyverrel és ezért ez az ügy fegyveres szervezkedésnek minősült.

3 [...] [...] Az ellenforradalmi ügyekre általában az volt jellemző, hogy a „Petőfi kör"

4 ideológiáját képviselő értelmiségi személyek kezdeményezték és szervezték az ellenforradalmi megmozdulásokat. így pl. Fekete Pál tanár, valamint a Békés Megyei Jókai Színház volt egyes tagjai. Később ezekhez az értelmiségi személyekhez kapcsolódtak a különböző állami, társadalmi és fegyveres szervekben meghúzódott kispolgári és ellenséges beállítottságú személyek, büntetett előéletűek, huligánok, valamint osztályidegen elemek is. Ezek voltak a megyében az ellenforradalmi cselekmények értelmi szerzői és eszmei irányítói. Módszerükre itt is az volt jellemző, hogy kezdetben a párt- és kormány által elkövetett hibák kijavításának leple alatt léptek fel és később nyílt tevékenységbe kezdtek, a proletárdiktatúra megdöntése érdekében. A megyében akkor volt fegyveres szervek egy részét megnyerték és maguk mellé állították, a velük szembenálló fegyveres szerveket - mint az AVH és a honvédség egy része - lefegyverezték és helyettük nemzetőrséget, a „Forradalmi Harci Csapat" elnevezésű fegyveres szervet és más fegyveres szerveket hoztak létre a „forradalmi tanács "-ok és „nemzeti bizottmány"-ok mellett. Békés megyében az ellenforradalmi elemek tevékenysége nemcsak október 23-a és november 4-e között zajlott le, hanem - amint már arra utaltam - elhúzódott 1956. december közepéig, főleg a gyulai, orosházi, mezőkovácsházi és a sarkadi járásokban. Az ellenforradalmi ügyek közül jelentősebbek voltak: [...]

5 [...] Az ellenforradalom óta eltelt idő alatt vizsgált ügyekben a büntető perrendtartásnak megfelelően jártunk el. A nyomozás határidejét betartottuk, az eljárás alá vont személyek részére a büntető perrendtartásban előírt jogokat biztosítottuk. Alkalmaztuk a szabadlábon való eljárást is. Jogi alap nélkül őrizetbe vételeket nem foganatosítottunk, az őrizetbe vételeknél mindenütt meg-