Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

volt a bűncselekmény alapos gyanúja. Ezt bizonyítja, hogy a bűncselekmény hiányában szabadlábra helyezettek száma csekély.

6 [...] Az ilyen felülvizsgálati munka 1956 decemberében és [1957] januárjában azzal vette kezdetét, hogy a legfontosabb munkaköröket a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz hű elvtársakkal töltöttük be. Azok a rendőrök, akik az ellenforradalom ideje alatt ellenséges magatartást tanúsítottak, vagy súlyosan kompromittálták magukat azáltal, hogy együttműködtek az ellenforradalmárokkal, az ellenforradalom után le lettek szerelve, illetve más megyékbe lettek áthelyezve. Az állomány szervezettszerű [így] felülvizsgálása 1957 tavaszán vette kezdetét, az idevonatkozó belügyminiszteri parancs alapján. A Belügyminisztérium fegyelmi osztálya irányításával külön bizottságok alakultak. Ezek a bizottságok a megye területén felülvizsgálták az állomány tagjainak az ellenforradalom alatt és közvetlen az után tanúsított magatartását, tevékenységét és ebben a munkában kikértük a pártszervezet véleményét is. így a megyei apparátusból 1957. június 16-i hatállyal 64 olyan személy lett elbocsátva, akik az ellenforradalmi események alatt ingadoztak, vagy kompromittálták magukat. Ezek közül a tisztek száma 21 fő. [...] [...] Közvetlenül az ellenforradalmat követő időben az állambiztonsági operatív munka igen nehéz helyzetben volt. Ez adódott abból, hogy egyrészt az addig megvolt ügynöki hálózat szétzilált állapotban volt, másrészt pedig egy részük az ellenforradalom ideje alatt dekonspirálódott. Ezt az állapotot nehezítette még az is, hogy a politikai nyomozó munka területén csaknem teljes egészében olyan elvtársak kezdték meg az operatív munkát, akik az ellenforradalom előtt az ország más területén dolgoztak. Ezek az elvtársak nem ismerték a Békés megyei operatív munka állását, ezen belül az ügynöki hálózatot sem. Ezt a problémát azoknak az elvtársaknak segítségével oldottuk meg, akik az ellenforradalom előtt is a megye területén dolgoztak. Ehhez a problémához hozzájárult még a politikai nyomozó főosztály létszámának akkori kevés volta is. [...] [...] A már említett időszakban - 1958-ban - az állomány létszáma is rendeződött és megkezdtük a tervszerű, minőségi hálózatépítő munkát, általában az operatív munka minőségi megjavítását. Értékelésem szerint ebben a munkában értünk el eredményeket. Minőségi ügynökséggel beépültünk a legveszélyesebb ellenséges gócokba, mint pl. az egyházak, az ideológiai terület, a kulákok, az ellenforradalmárok és a volt horthysta fegyveres erőszakszervek tagjai közé. Ezeket az eredményeket azonban első lépéseknek tekintjük és legfontosabbnak tartjuk valamennyi ellenséges kategória széles körű és teljes átfogását. Ezen feladatok között is előtérbe helyezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a megszilárdítás végrehajtásának operatív biztosítását. Ezen belül fokozottabb mértékben előtérbe helyezzük a preventív, megelőző operatív munkát annak érdekében, hogy a pártszerveket időben tudjuk tájékoztatni az ellenség tevékenységének irányáról addig, mielőtt az azt még szélesebb körben alkalmazná. [...]