Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Doboz, Battonya. A rémhírterjesztést az ellenséges kategóriák közül főleg a kulákok és a volt FKP-vezetők és aktív tagok terjesztik. Ez különösen kimutatható a békési járásban, ahol többek között Nyeste László volt FKP-vezető és Ravasz Lajos, valamint Wagner György kulákok folyamatosan tesznek izgató kijelentéseket. Az ellenséges propaganda konkrétabb formája a falfirkálás és a röpcédulaszórás. Ez évben a rémhírterjesztés után ez az ellenséges cselekmény volt a legelterjedtebb. A megyében az ellenforradalmi események óta 31 esetben történt röpcédulaszórás és -ragasztás, 25 esetben falfelírás és 13 esetben fenyegetőlevél-küldés. A legfertőzöttebb terület Orosháza, ahol 8 esetben volt szórás, Tótkomlóson 7 esetben, Békéscsabán a „SzISz" aláírással 5 esetben, a fenyegető leveleik közül 8 db-ot az orosházi járásba küldtek. A röpcédula-terjesztők nagy része fel lett derítve és megállapítottuk, hogy nagyrészt fiatalkorú diákok követték el a terjesztést. Pl. Orosházán Csepregi Lajos III. gimnazista és társai. Tótkomlóson Szilvássy István és társai, Szeghalmon és Körösladányban Maróti László II. oszt. gimnazista. Meg kell jegyezni, hogy az orosházi járás és Békéscsaba az októberi események előtt is legfertőzöttebb volt ilyen tekintetben. Mivel az ifjúság követte el a röplapok terjesztésének nagy részét, meg kell állapítani, hogy az ellenséges propaganda befolyása az ifjúság között elég komoly. Ennek tudható be, hogy október 23-án a békéscsabai Mélyépítő Technikumban, valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban a diákok egy része fekete ruhában jelent meg a tanításon. Az ifjúság között elég nagy a papok befolyása is. Ezt bizonyítja, hogy a hittanra járók száma az előző évhez viszonyítva 10%-os emelkedést mutat. A szeghalmi járásban pl. 1956-ban 540 fő járt hittanra, jelenleg 1054 fő, Békésszentandráson 60%-os, Hunyán 50%-os az emelkedés. Az ifjúság politikai tisztánlátását akadályozza az is, hogy a KISZszervezetek a középiskolákban lassan alakulnak, mivel egyes ellenséges beállítottságú pedagógusok a KISZ szervezőmunkáját akadályozzák. Pl. Gyulán az Erkel Gimnáziumban és Orosházán aTáncsics Mihály Gimnáziumban a KISZbe belépett diákok részosztályzatokat kaptak. Vagy pl. Békésen André Máriát, aki a KISZ-t akarta szervezni, tettlegesen bántalmazni akarták. Az a tény, hogy a pedagógusok egy része az ellenforradalmi eseményekben aktívan részt vett, figyelmeztető, mert még mindig vannak olyan pedagógusok (annak ellenére, hogy 173 pedagógus lett különböző formában felelősségre vonva), akik az ifjúságot ellenséges szellemben igyekeznek nevelni. A katolikus és a református egyház tevékenysége főleg az ifjúság közötti agitációban, valamint a tanyavilágban, a házaknál tartandó szertartásokban mutatkozik meg. Az ellenséges tevékenység különös formája mutatkozik meg a szekták vonalán. A megyében két veszélyes szekta, illetve mozgalom van. Az egyik a „Bethanista Mozgalom", mely a református egyházon belül van.

6 Célja a református tömegek leválasztása a jelenlegi egyházvezetésről, és igyekeznek a ref. híveket az egyház és az állam közötti megegyezés ellen uszítani. A „Bethanista Mozgalom"-nak legnagyobb bázisa Békésen van Az egyik legellenségesebb beállítottságú bethanista pap Veresegyházi László battonyai lakos.