Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Nevezett júniusban 3 napos bethanista oktatást szervezett, ahol nagyrészt a ref. lelkészek feleségei vettek részt. Az oktatás befejezése után Beszterczey ref. pap felesége több szülőt lelátogatott és felhívta a szülők figyelmét, hogy a „fiatalokat meg kell menteni a kommunizmustól". A Bethanista Mozgalom 1950 óta le van tiltva. Jelentős még megyénkben a Jehova szekta tevékenysége. Ellenséges tevékenységük abban áll, hogy megtagadják a katonai szolgálatot, fegyvert nem akarnak fogni, a külföldről küldött propagandaanyagot terjesztik. A központjuk Szarvason van, legfertőzöttebb még az orosházi járás területe. Az egyik ismert jehovista vezető Dézsi Lajos szarvasi lakos, aki 1955-ben már ezen tevékenysége miatt el volt ítélve. A megyében jelenleg 14 ellenséges csoportosulásról és egy szervezkedésgyanús csoportról van tudomásunk. Az ellenséges csoportosulások közül 4 értelmiségi, 1 egyházi és 1 csendőr, a többi kulák. A csoportosulások célja jelenleg még ismeretlen. A csoportok általában 4-6 taggal rendelkeznek. Legtöbb csoport található a gyulai, békési és orosházi járás területén. Az ellenség egyik módszere a provokáció. Pl. 1957 szeptemberében a Népszabadság szerkesztőségének küldtek egy bejelentést Kotnyek András karhatalmista aláírással. A bejelentés mellé mellékeltek egy ellenforradalmi röplapot, amely Kovács Imre

7 emigrációban élő személynek volt címezve. Megjegyezte a bejelentő, hogy a mellékelt röplapot Békéscsabán, az AVH kidobott iratai között találta. Meg lett állapítva, hogy a bejelentés nem fedi a valóságot, és a bejelentőnek az volt a célja, hogy helytelen irányban a belügyi szervek erejét lekösse, valamint a Kotnyek nevezetű karhatalmista körül bonyodalmat idézzen elő. A belsőreakció [így] támadásával szemben a következő intézkedéseket tettük: év első 2-3 hónapjában, amikor még az ellenforradalmi cselekményekben súlyosan kompromittált személyek szabadon voltak, szükségessé vált gyors kényszerintézkedések bevezetése, vagyis az internálás végrehajtása. Ezt egyrészt az ellenséges személyek március 15-re való készülése, valamint az a körülmény követelte meg, hogy a bíróságok - kivéve a katonai bíróságot - nem megfelelő intézkedéseket hoztak az ellenforradalmi személyekkel szemben. Ellenforradalmi cselekmények miatt a megyéből 497 főt internáltunk. Később az internáltak közül bűnvádi eljárás lefolytatására 230 főt az internálótáborból visszahoztunk. Az ügyészségnek ez évben 523 főt adtunk át, tehát összesen 1020 személy ellen jártunk el. 5 komoly és számos kisebb ellenforradalmi szervezkedő csoportot számoltunk fel: 1. A „megyei forradalmi tanács" tagjait, Fekete Pált és 13 társát vettük őrizetbe, a katonai ügyészégnek lettek átadva. Tevékenységük az AVH lefegyverzése, sínek felszedése, több mint 100 kommunista őrizetbe vétele, szovjet csapatok elleni támadás megszervezése volt.

8 2. Polgár János, előzőleg kémkedésért elítélt személy, a Barnevál munkástanácsának vezetője és 11 társát.Tevékenységük rémhírterjesztés, néma tüntetés szervezése, röpcédula-terjesztés, telefonvezetékek megrongálása, nagyobb mennyiségű robbanóanyag- és fegyverrejtegetés. A csoportnál találtunk 2 db