Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
1956. december vége — 1957. január (h. és n. n.) Busi Imre százados visszaemlékezése a battonyai forradalmi időszakra Októberi események alatt szabadságom töltöttem Battonya községben, Békés megyében. A 23-i események Battonyára lényegében 27-e tájba [így] jutottak el teljes egészében. Battonyán 27-én kezdődtek el a forradalmi megmozdulások. 27-én Békéscsabáról és a környező falvakból sereglett össze az ifjúság, hogy tüntetésen és fáklyás felvonulás keretében nyilvánítsa ki véleményét a rákosi [így] rendszer ellen. Ezt a békés felvonulást a tömegbe verődött volt nyilasok, volt csendőrök fordították a saját hasznukra. A tüntetés, mint ahogy már mondottam békésen kezdődött. Ellenben ezen felforgató egyéneknek a behatására, uszítására, a tüntetés a párt elleni tiltakozásra, a kommunisták elleni hajszával fejeződött be. A tüntető tömeg a pártszékház elé vonult, ahol teljes egészében feldúlták a székházat, összetörték a párt csillagait, a párt vezetőinek képét. Azután a szovjet hősi emlékművet gyalázták meg, teljes egészében szétrombolták, úgyhogy abból hírmondó sem maradt. Battonya határállomáson fekszik és az a hír terjedt el, amelynek természetesen semmi alapja nem volt, hogy Romániából Battonyán keresztül szovjet csapatok indultak útba Budapest felé. Mint ahogyan mondottam; ez a hír teljesen alaptalan volt és ennek ürügyével, hogy teljesen befejezzék az ellenforradalmárok romboló tevékenységüket, fel akarták szedni, helyesebben Battonya és Románia felé vezető vasútvonalat [így]. Kimentek az állomásra és ütlegeléssel kényszerítették Tóth Mihály vasúti állomásfőnököt, aki parasztfiúból lett állomásfőnök és párttag is, hogy szedje fel a vasútvonalat, ő természetesen nem volt hajlandó utasítást adni a munkásoknak, de őt miután megverték, a gépállomás segítségével felszedték a vasúti síneket 1 . Az aznap esti tüntetés ezzel be is fejeződött. Másnap újból összegyűlt a tömeg, szintén ilyen ellenforradalmárok, volt csendőrök és nyilasoknak kezdeményezésére és megválasztották a forradalmi nemzeti bizottságot, amelynek elnökévé egy 26 éves Csoszor Miklós nevű egyént tettek, aki szintén büntetett előéletű. A hadseregből megszökött, amiért 3 évet kapott. De lehetne itt sorolni a többieket is. Ludvig, Papp nevű egyének, szintén büntetett előéletűek voltak. Ez a nemzeti bizottság véleményem szerint, mint ahogy láttam az otthoni eseményeket csak átmenetet képezett a proletárdiktatúrából egy fasiszta diktatúrába. Mert ezek nem sokáig maradtak fent az ő parancsnoki magaslataikon. A tömeg választotta meg őket, természetesen ezeknek a nyilasoknak és a csendőröknek a beordítozására, de már az utána következő napokban elfoglalta a volt Zoltai nevű főjegyző, aki a régi rendszerben volt főjegyző, a helyét. Elfoglalta a helyét szintén egy másik jegyző, akinek a neve most hirtelen nem jut eszembe, helyesebben az lényegtelen, tehát ilyen csendőrök és volt főjegyzők, földbirtokosok kerültek fel a község vezetésének élére. Ugyanakkor a kulákok nap mint nap járták a volt tanácsházát, hogy adják vissza nekik a földjüket, szüntessék be
