Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

a tagosítást és ezekben a napokban a nemzeti bizottságnak támogatásával kezdték meg a termelőszövetkezetek felosztását is. Ugyanakkor megkezdték a kommunistáknak a letartóztatását. Üldözték á falunak a párttitkárát, semmilyen vezető állásba nem engedték, a pártnak a működését teljesen lehetetlenné tették. Az októberi események után ilyen formában, ilyen visszacsinálást folytattak egészen december 8-ig. December 8-án, helyesebben még visszatérve az októberi kérdésekre a nemzeti bizottság odáig elment, hogy a gépállomásnak az összes gépkocsiját lefoglalta, az összes üzemanyagot lefoglalta a faluban lévő gépkocsiktól és traktoroktól és egy csoportot szervezett fegyverekkel, felfegyverezve arra, hogy a november 4-i események után gépkocsikkal felfegyverezve fiatalokat Budapestre küldjön a budapesti felkelőknek a támogatására. Természetesen ez nekik nem sikerült. Két gépkocsit ugyan útba indítottak, de a gépkocsit Szegedről a szovjet csapatok visszairányították Battonya községből [így]. Tehát december 8-ánál folytatom tovább.

2 December 8-án teljesen véget akartak vetni a proletárhatalomnak Battonya községben. Ekkorára csaknem teljesen felszámolták az összes termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyek a felszabadulás utáni években létesültek. December 8-án azzal a hírveréssel, hogy Battonyán a tanács újból elkészítette a beadási tervet, az utcára szólították ki a tömeget. Békéscsabáról, Dombegyházáról, Kevermesről, Magyardombegyházáról, Mezőhegyesről és a többi környező falvakból sereglettek össze az ellenforradalmárok, felbuzdítva a tömegeket ezzel a hazug rémhírrel és követelték, hogy a hadsereg, már a battonyai helyőrség, a határőrség és a rendőrség adja át a fegyverét, vagy teljes egészében álljon át a nép oldalára. Természetesen a népet ők az ellenforradalmárok alatt értették. A fegyveres erők nem voltak hajlandók átadni a fegyvert és így a tömegek lefegyverezték a katonaságot. A honvédség, a határőrség Orosházáról kért segítséget. A segítség természetesen meg is jött, de már a falu határában a gépkocsikat leállították és a gépkocsival jövő segítséget szintén lefegyverezték, és lényegében személyi bosszú indult meg az egész faluban. A személyi bosszút értem az alatt, hogy üldözni a haladó erőket, üldözni a kommunistákat, elsősorban, hogy mennyire a kommunisták ellen irányult ez a cselekedet, azt mutatja, a párttitkárt a falu párttitkárát úgy megverték, hogy tüdővérzést kapott. Még ez sem volt elég, hanem a segítségének [így] parancsnokát, amely Orosházáról jött, a tömegben lévő csendőrök, és nyilasok fel akarták akasztani, amelyet csak a tömeg egyes józan gondolkodású elemei tudtak megakadályozni. December 8-án történt ez, amikor már lényegében az egész országban helyreállt a rend. Battonyára december 10-én érkeztek meg a szovjet csapatok harckocsikkal és páncélautókkal és akkor kezdték a fegyverek összegyűjtését. A december 8-a utáni időben is, amikor a szovjet csapatok már elmentek és megalakult Battonyán is a karhatalom, még számos ellenforradalmi jelszavakat és uszító jelmondatokat, kormányelleni tiltakozási röplapokat lehetett találni. Lényegében Battonya községben és a környező községben ellenforradalom felszámolása még a napjainkban is folyik. Ezzel a visszaemlékezésemet befejeztem.