Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Az ellenforradalmi szervek szervezték és elősegítették az üzemek sztrájkmozgalmát. A megye területén az üzemek dolgozói - az élelmiszeripari üzemek kivételével - követeléseik teljesítésének biztosításáért folyamatosan sztrájkoltak, holott a követelések nagy része teljesíthetetlen volt. Az üzemi sztrájkokkal egyidejűleg a megalakult üzemi munkástanácsok a legkülönbözőbb bérkövetelésekkel léptek fel a dolgozók kívánságai alapján. Igen sok üzemben előfordult, hogy a béreket önkényesen felemelték, a sztrájk idejére is teljes bért fizettek, a nem engedélyezett természetbeni juttatásokat biztosítottak a dolgozók részére. [...] [...] november 4-e után, de jobban november 10-ét követő időben már javult a helyzet, s a megyei végrehajtó bizottság a részben megerősödött, illetve erősödni kezdő járási végrehajtó bizottságokon keresztül mind jobban segítséget tudott nyújtani a törvénytelenül beállított funkcionáriusok leváltásához és a korábban elküldött vb-vezetők visszaállításához, tehát a végrehajtó bizottságok munkájának stabilizálásához, hogy ezen keresztül az államigazgatási munka is beindulhasson. A megyei végrehajtó bizottság ezzel egyidejűleg legfontosabb feladatának tartotta a megye ellátásának biztosítását, a kereskedelem és az élelmiszeripari üzemek működésének folyamatossá tételét. A legnagyobb nehézséget ebben az időben az okozta, hogy a községekben a végrehajtó bizottságok tehetetlensége mellett egy időn túl az ellenforradalmi szervek sem voltak urai a helyzetnek, s a felszínre került szájaskodók, demagóg hangadók irányítása alatt a lakosság egy része is akadályozta a kibontakozást. Erre a legjellemzőbb példa a mezőkovácsházi járásban volt tapasztalható, ahol a községekben beállított új vb-vezetőket 2-3 naponként más személlyel lecserélték, s ha a megyei és járási vb-oknak sikerült a régi vb-vezetőket visszahelyezni, a Battonya és Kunágota községekben levő ellenforradalmi fészekből 100-150 ember teherautóval, gépállomási vontatókkal megjelent a községekben a rendcsinálás ürügyével, s a régi vezetőket hazaküldték. [...] [...] a kibontakozást látó ellenforradalmi szervek a megye több részén erősödő ellenállást tanúsítottak. Pl. december elején a mezőkovácsházi járási tanács s a járási székhelyen lévő járási pártbizottság, valamint a rendőrkapitányság épülete berendezésének összetörését, s a berendezés, valamint a hivatalos iratok elégetését szervezték meg rablással, verekedéssel és hasonló atrocitásokkal együtt.

11 Ugyanerre az időpontra esik a sarkadi járásban történt kétnapos tüntetés, illetve a rendőrség lefegyverzése, s több rendőrségi személy súlyos bántalmazása. Ennek az ellenforradalmi tevékenységnek nyomán és fegyveres terrorcselekmények hatására a járási vb időközben visszaállított vezetői kényszerülve voltak szolgálati helyüket elhagyni. Történtek hasonló jelenségek Battonyán, Kunágotán, s Gyula városban is.

12 Erre az időpontra esik az orosházi járási ellenforradalmi szervek oly irányú működése, hogy a visszaállított járási vb-vezetők működését akadályozták, s a leváltásuk állandó követelésével, melyet a községi ellenforradalmi szervekkel is alátámasztottak, a járási végrehajtó bizottság működését bénították.