Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
Lényegében a karhatalom teljes megerősödése adta meg úgy a megyei, mint a járási végrehajtó bizottságoknak az MSZMP intézőbizottságok irányításával azt a segítséget, mellyel az alsóbb szintű végrehajtó bizottságok munkáját eredményesebbé tudta tenni. [...] [...] III. Fentebb már említést tettünk arról, hogy több, járási, városi és községi tanácsapparátusba tartozó dolgozó hű kiszolgálója volt az ellenforradalomnak és aljas munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a végrehajtó bizottságok és a vb-vezetők munkájának megbénításához. Ez a tevékenység sok helyen nyílt és jól lemérhető volt, pl. a sarkadi járási tanácsapparátusban Lipták Károly igazgatási osztályvezető és Nóvák János vezető adófelügyelő voltak azok, kik az úgynevezett „nem kívánatos személyek" listáját elkészítették és a járási apparátusból az ellenforradalmi szervek, illetve a járási „forradalmi bizottság" elnöke, ki ugyanakkor a járási vb-elnöki tisztséget is bitorolta, 41 dolgozót, közöttük 39 párttagot elbocsátott. Az orosházi járási tanács munkáját az olyan járási ellenforradalmi szerv akadályozta és tette lehetetlenné, melynek vezetője Szabó Sándor járási begyűjtési hivatalvezető, tagjai pedig 8 járási tanácsapparátusbeli dolgozó, közöttük az igazgatási osztályvezető, szabálysértési előadó, tervcsoportvezető stb. volt. Ugyanilyen jelenségek kisebb-nagyobb mértékben a többi járási, városi tanácsapparátusban, s a községek egy részénél is tapasztalhatók voltak. Meg kell állapítani azt is, hogy a tanácsapparátus dolgozóinak egy része nem nyíltan, hanem háttérben segítette az ellenforradalmat, s az ily irányú aknamunkájuk csak később került napvilágra. Az ily személyek eltávolítását már december hónap végén s ez év januárjában megkezdtük, de teljes egészében a létszámcsökkentéssel egyidejűleg tudtuk végrehajtani. A megyei és a járási tanácsok vb-apparátusán belül levő ellenforradalmi gócokat felszámoltuk azzal, hogy az akár nyíltan, akár burkoltan az ellenforradalom mellé állott apparátusbeli dolgozókat elbocsátottuk. Hiba volt azonban az, hogy ennél a kérdésnél megalkuvó magatartást tanúsított a megyei, de több járási és városi végrehajtó bizottság is, s oly személyeket, mint pl. a sarkadi tanácsapparátusból a fentebb említett Lipták Károlyt és Nóvák Jánost, vagy az orosházi, gyulai járási, a Békéscsaba városi apparátusban levő nyílt ellenforradalmi tevékenységet folytató dolgozókat is a 15-ös kormányrendelet 13 alapján küldtünk el, ahelyett, hogy fegyelmileg távolítottuk volna el az apparátusból. A racionalizálás végrehajtása elsősorban politikai, de egyúttal szakmai megerősödést is eredményezett. Az ellenforradalmi beállítottságú személyek bomlasztó s a munkafegyelem megszilárdulását akadályozó tevékenysége megszűnt, s ez lemérhető azon keresztül, hogy a dolgozók politikai tétovázása s a korábban tapasztalható, egyes eseményekre vonatkozó téves, sőt hamis értékelések megszűntek.
