Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A megyei tanács MSZMP alapszervezete 1957 májusában „megrovás"-ban részesítette Fodrét. Elismerte, hogy nevezett jó szakember és szorgalmas párttag volt 1956. október 23. előtt és november 4. után, de „az ellenforradalom"alatt megingott. A városi MSZMP fegyelmi bizottsága súlyosbította a fegyelmit „szigorú megrovásra" és hasonló munkakörbe áthelyezésre. Végül azonban a városi MSZMP végrehajtó bizottsága 1957. szeptember 30-án Fodrét kizárta a pártból. (Uo.) Fodré fellebbezett, kifogásolta, hogy a kizárást nem indokolták, a vádak zöme pedig két vizsgálatnál is alaptalannak bizonyult. Követett el hibát - írta -, de vegyék figyelembe, hogy a forradalmi időben semmiféle felső irányítás, segítség nem létezett. November 4. után pedig részt vett - elsők közt - az MSZMP szervezésében. Feljelentői csak hónapok után tették meg feljelentéseiket, akkor, amikor ő Kocsmárost, az egyik feljelentőt hanyag munkáért megfenyítette (1957. október 16. - uo.). A megyei MSZMP végrehajtó bizottság 1957. december 7-én megerősítette Fodré kizárását, egyben felkérte az országos légoltalmi parancsnokot, hogy Fodrét váltsa le. (Uo.) 1 Dudás József a budapesti II. kerületi forradalmi, nemzeti bizottmány megalapítója. A Szabad Nép székházát elfoglalta, lapot indított „Magyar Függetlenség" címmel. Végig támadta a Nagy Imre-kormányt is, kevesellve a forradalom ütemét. Saját emberei november 3-án leváltották kb. 400 fős fegyveres csoportja éléről. Nehezen hihető, hogy a légoltalom országos vezetésétől pont Dudás lapjait hozták volna Békéscsabára. 154. Békéscsaba, 1957. április 10. A megyei tanács vb jelentése a kormány titkárságához az „ellenforradalom" megyebeli lefolyásáról Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány titkársága Tanácsszervezetek Osztálya! Budapest Az ellenforradalmi események Békés megyében történt lefolyásáról tájékoztató jelentésemet az alábbiakban teszem meg: I. Budapesten s több nagy városban megindult ellenforradalom hatására október 26-ától kezdődően Békéscsabán, ezt követően a megye egész területén a legkülönbözőbb szervezkedéseket tapasztaltuk, különböző tüntetések, tömeggyűlések történtek, a legkülönbözőbb szervek alakultak „forradalmi tanácsok", „nemzeti bizottságok", „nemzeti bizottmányok" stb. néven. Ezekben az ellenforradalmi szervezetekben a vezetők, s hangadók mindenütt az osztályidegen kulákok, reakciósok, a volt csendőrök, valamint hor-