Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

thysta tisztek voltak. Ha néhány példát veszünk az ellenforradalmi vezetők köréből, alaposan bizonyítható, hogy mily személyek próbálták demokratikus államrendünket felforgatni, s hamis jelszavakkal a becsületes dolgozókat, kommunistákat és pártonkívülieket munkájukban, feladataik végzésében megakadályozni, őket a legkülönbözőbb atrocitásoknak kitenni, s végső szándékukban a feudális nagytőkés rendszert visszaállítani. A sarkadi járási „forradalmi bizottság" elnöke Balogh Imre feltételes szabadságra bocsátott fegyenc volt. Ujszalonta községben ugyanezt a tisztvéget Csete István kulák viselte. Végegyházán Spiák Márton volt nyilas főszervező, Békéssámsonban Györgyi Ferenc büntetett előéletű reakciós, Endrődön Vaszkó Mihály kulák, Körösladányban Nagy Pál, Vésztőn Elek Gyula, Szeghalmon Nagy József többszörösen büntetett egyének, Kertészsziget községben Sisak Zoltán horthysta zászlós, de a megye valamennyi községében hasonló elemek vették át az ellenforradalmi szervezetek irányítását.

1 Nem voltak különbek az ellenforradalmi szervezetek tagjai sem. A „forradalmi bizottságok" s a kulákok, horthysta tisztek és altisztek, volt tőkések és rendőrök kerültek be túlnyomó többségben, s ha egyes ily szervekbe átmenetileg választottak is be dolgozókat, sőt párttagokat, azokat rövidesen kiszórták, de bentlétük alatt sem volt hangjuk vagy hatáskörük. Pl. Körösladány község „forradalmi tanácsának" tagjai Szatmári Lajos horthysta őrmester és kulák, „vitéz" Fekete Mihály 100 holdas kulák és horthysta százados, Kovács Károly és Dunai József büntetett előéletű kulákok voltak.

2 Bucsa községben az ellenforradalmi szerv vezetője Váradi Béla büntetett előéletű papnövendék, tagjai Simon Mátyás jutási őrmester, s Kozma János büntetett előéletű foglalkozásnélküli egyén voltak. Volt oly jelenség is pl. Csorváson, hogy a „forradalmi tanács" elnökévé Oláh Mihály zavaros gondolkodása s befolyásolható egyénileg dolgozó parasztot választották, de ez csak cégér volt, mert az ellenforradalmat s a községben bekövetkezett jelenségeket dr. Kádas Lajos ügyvéd, larnai János volt horthysta jegyző és dr. Fehér József volt főszolgabíró irányították a tanács tagjaiként.

3 A megalakult ellenforradalmi szervek első teendője az államhatalom és államigazgatás átvétele, valamint a rendőrség, katonaság, határőrség, de elsősorban az ÁVH leszerelése és megbénítása, s ugyanakkor a volt csendőrökből, horthysta tisztekből és altisztekből az ellenforradalom fegyveres erejének, a nemzetőrségnek megszervezése volt. Ez túlnyomó többségben sikerült is. A tanácsok végrehajtó bizottságai elvesztették az irányítást, s ennek elsősorban oka volt az, hogy a tömegek nem passzív része is az ellenforradalmi tervek mögé sorakozott fel. Súlyosan befolyásolta a végrehajtó bizottságok munkáját az a körülmény is, hogy a tanácsi szervek a felsőbb szervektől irányítást és segítséget nem kaptak, karhatalmi apparátus - a szarvasi járást kivéve - ezekben a napokban rendelkezésre nem állott, így bomlási folyamat indult meg a végrehajtó bizottságokon és a tanácsapparátuson belül, s megkezdődött a vb-vezetők, a vb-tagok eltávolítása.