Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

ben kell gondoskodni. A belügyminiszter gondoskodik a munkásőrség felszereléséről, annak tárolásáról és karbantartásáról. Dr. MÜNNICH FERENC s. k., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Sokszorosított körözvény. - BéML PA.-1-9-24. A körlevél „szigorúan titkos" minősítésű volt. 145. Békéscsaba, 1957. február 19. A megyei művelődési osztály beszámolója a vb-hez A művelődési osztály jelenlegi formájában 1957. február l-jén alakult. Magában foglalja a volt oktatási, népművelési osztály és a megyei testnevelési és sportbizottságot [így], továbbá az egyházügyi kérdések intézője is. Létszáma 21 fő. Oktatási, népművelési és sportcsoportra tagozódik. Tekintve, hogy az új létszám az összes réginek kb. a 60%-a, továbbá, hogy a kapcsolatos járási munkakörök népművelés és sportvonalon teljesen megszűntek, oktatási vonalon pedig jelentősen csökkentek, az új művelődési osztályra igen nagy kultúrpolitikai feladat és felelősség hárul. Az átszervezés azonban azzal a vitathatatlan előnnyel is jár, hogy a kulturális ügyek intézése egy osztály kezébe összpontosul, melynek követeztében a kultúra hivatott terjesztői, a pedagógusok, sokkal hatékonyabban fogják szolgálni dolgozó népünk kulturális, művészi és sport igényeit. Megoldani kívánjuk továbbá az ifjúság iskolán kívüli nevelését is, mely régi probléma megyénkben. A fentiek értelmében a jelentés három főrészre tagozódik. 1. Az oktatás helyzete, 2. Népművelési kérdések, 3. Sport. I . Az oktatás helyzete 1. Nevelőink az 1956/57. tanévet bizakodóan kezdték. Bizakodásuk alapja a XX. kongresszus határozatai, az értelmiségről szóló párthatározat,

1 és a hibák kijavítására irányuló intézkedések voltak. Bíztak abban, hogy a szocializmus építése demokratikusabbá válik. Iskolai munkájukat a tanév kezdetén tisztultabb légkörben, nagyobb pedagógiai szabadsággal kezdték. Komoly és jó eredményeket ígérő pedagógiai munkájukat állította meg az ellenforradalom. Értesüléseink alapján pedagógusaink zöme az ellenforradalmi események idején, s ma is a szocializmus alapján állt, nem ingott meg. Számos nevelőtestület, ha tétlenül is szemlélte az ellenforradalmi eseményeket, ami az októberi időkkel magyarázható - de nem segítette a falu ellenforradalmi erőinek tevékenységét (Kétegyháza, Csorvás, Újkígyós, Mezőberény stb.). Dévaványán sem vett részt egyetlen pedagógus az eseményekben annak ellenére, hogy ezt egye-