Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

sek a faluban helytelenítették. Ez részükről állásfoglalás volt. Békéscsabán a helyi tüntetésre a nevelők a középiskolás tanulókat elkísérték azért, hogy megakadályozzák esetleges provokátorok tevékenységét az ifjúság soraiban. Több pedagógus részt vett a „forradalmi bizottságok" munkájában. E pedagógusokat jórészt a nyílt, igazabb élet utáni vágyódás, a szocializmus építésében elkövetett hibák kijavítására irányuló szándék késztette a bizottságok munkájában való részvételre. Sajnos, értesüléseink alapján azt kell megállapítanunk, hogy egyes pedagógusok nyíltan szembefordultak népi demokratikus rendszerünkkel, így pl. Burján Gyula eleki nevelő, mint a helyi „forradalmi bizottság" elnöke Nagy-Magyarország visszaállítását követelte a tömeghez intézett beszédében. Jarabek János lőkösházi nevelő részt vett abban a traktoros brigádban, amely Battonyán és Mezőkovácsházán a közismert pusztításokat végezte. Kapp József battonyai nevelő a község vezetőit záratta le, s folytathatnánk a felsorolást Fekete Pál, Szirák Zsigmond, Papp Ferenc vagy Hernádi Lajos, Csala Ilona tevékenységével is. E nevelők ügyének kivizsgálása és intézkedések tétele folyamatban van. Ugyancsak ez a helyzet Seben Géza, Szabó Ernő, Kismarton Albert, Seres Imre, Jenéi János, Deák Jenő esetében is.

2 Több községben a „forradalmi bizottság" az igazgatót leváltotta (pl. Pusztaföldvár, Gyoma II. stb.).Több nevelőtestületben a megalakult munkástanács váltotta le az igazgatót (pl. Endrőd, Békéscsaba VIL). A törvénytelenül leváltott igazgatók ügyét a 17/1956. sz. Korm. rendelet

3 alapján felülvizsgáltuk és egykét kivétellel valamennyit visszahelyeztük állásába. Pedagógusaink hangulata jelenleg kielégítőnek mondható. Több olyan momentum van azonban, amely zavarja a nyugodt nevelői munkát. Pl. a békési járásban a napokban a párt és a tanács vezetői jelenlétében lefolyt igazgatói értekezleten több olyan feltételezett eseményt tulajdonítanak a nevelőknek, iskoláknak, amelyek előtt az igazgatók érthetetlenül álltak. így pl. a feltételezések szerint a köröstarcsai nevelők a Körös hídjának felrobbantását szervezték volna. Dobozon az illetékesek a nevelők zömét megbízhatatlannak tartják. Egyes járásokban (gyulai, mezőkovácsházi) számos nevelő tervezett elbocsátásának híre tartja nyugtalanságban a nevelőket. Pedagógusaink attól tartanak, hogy kollektive felelőssé teszik őket az ellenforradalmi eseményekért. Pedagógusainkat meg kell nyugtatnunk, hogy nem vehetők egy kalap alá az ellenforradalmárokkal. Kérjük ehhez a végrehajtó bizottság segítségét is. Az osztálynak az a terve, hogy febr. és márc. hónapokban 8-10 előadást tartunk megyénk pedagógusainak (városban és járási székhelyeken) a politikai helyzet és fontosabb pedagógiai feladatok megvitatására. Pedagógusaink szocialista hazaszeretetét, helytállását mutatja, hogy csaknem mindenki a munkahelyén maradt. Megyénkből mindössze 19 nevelő disszidált. Szomorú, hogy közöttük megbízható embereknek ismert személyek is vannak (Szoldán Olga, Fogarasi Jánosné, Mengyán György). 2. Az ifjúság különösen azokon a helyeken, ahol középiskola is működött, több esetben - külső hatásra vagy kényszerre - bekapcsolódott a tüntetésbe, sztrájkba. Ilyen helyek voltak: Orosháza, Gyula, Békéscsaba, Battonya, majd később Mezőkovácsháza, Szarvas, Békés. Ifjúságunk kirívó ellenforradalmi cse-