Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

a rendőrségre, ugyancsak hasonló rendelkezést adott a rendőröknek is. Úgy a honvédségnél, mint a rendőrségen röpcédulát hagytak. Orosházán ebben az időben a helyzet bár feszült volt, de semmi rendellenesség, mozgolódás nem volt még tapasztalható. Miután jelentések futottak be a járási pártbizottságra arról, hogy Békéscsaba felől egy gépkocsi jött Orosházára, mely gépkocsiból röpcédulákat szórtak el, a pártbizottság funkcionáriusai átszóltak a rendőrségre, hogy a gépkocsin lévő személyeket irányítsák a pártbizottságra. Ilyen körülmények között kerültek a gépkocsin Orosházára kiment személyek, köztük vádlott a járási pártbizottságra. A pártbizottságon jelentős számú pártfunkcionárius tartózkodott. Ezek a funkcionáriusok felelősségre vonták vádlottakat, közülük különösen Biczó alezredest és Sós századost. Miután rövid ideig vita volt nevezettek között, fogadalmat tettek a Békéscsabáról kiment személyek, hogy Békéscsabára visszajövet felhagynak cselekményeikkel, mivel látják azt, hogy ez párt- és államellenes cselekmény. A vita közben a legnagyobb hangja Biczó és Sós rendőr, illetve honvédtiszteknek volt, és őket vonták legnagyobb mértékben felelősségre, a vádlott is tett azonban kijelentést. A vádlott részéről olyan kijelentés hangzott el ekkor, melynek értelme az volt, hogy az orosháziak le vannak maradva, nem tartanak lépést az országos eseményekkel. A felelősségre vonás után a vádlott és a vele lévő személyek visszajöttek Békéscsabára.

3 Október 27-e után a városi forradalmi bizottság úgy döntött, hogy a bizottság tagjai be lesznek osztva a megyei tanács egyes osztályai mellé, ott fognak munkát kifejteni. A vádlott így került a megyei tanács élelmiszeripari osztálya mellé. 27-ét követően 4 napon keresztül itt ténykedett a vádlott. Az itteni tevékenységére vonatkozólag adatok a tárgyaláson nem merültek fel, vádlott azt adta elő, hogy segített az ipari osztálynak abban, hogy a munkáját ezekben a napokban el tudja látni. November 3-án a városi tanács nagytermében egy nagygyűlés lett megtartva. Ezen a gyűlésen Fekete Pál tanár beszélt, s ekkor a 27-én ideiglenesen megválasztott tanács lemondott, s javaslatot tettek egy végleges forradalmi tanács megválasztására. Ezt a végleges városi forradalmi tanácsot meg is választották, bár hiányosan. A vádlott be lett választva. Ezen a gyűlésen még arról volt szó, hogy a városi tanács különböző osztályaira forradalmi biztosokat fognak állítani, akik az osztályvezetőket fogják ellenőrizni. A vádlott ilyen funkcióra nem lett megválasztva, vagy kijelölve, ezen a gyűlésen vádlott jelen volt, de ott fel sem szólalt. Időközben, még november 4-e előtt, kb. november l-jén vagy 2-án a kenyérgyárban megválasztott forradalmi munkástanács arra kérte vádlottat, hogy hívja ki a kenyérgyárba Tóth alezredest, a honvédség parancsnokát azért, hogy tájékoztatást kapjanak Tóth alezredestől az akkori helyzetről. A vádlott Tóth alezredessel együtt ki is ment a kenyérgyárba. Az így megtartott gyűlésen Tóth alezredes beszélt, tájékoztatást adott a helyzetről, kijelentette azt, hogy a hadsereg a „nép" mellett van és lesz is. Beszélt Tóth alezredes ekkor arról is, hogy az államvédelmi hatóság tagjai le vannak szerelve, és a laktanyában őrzik