Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

őket. Miután Tóth alezredes tájékoztató beszédjét befejezte, a vádlott is felszólalt és megismételt bizonyos dolgokat, amit előtte Tóth is elmondott, mondotta ő is azt, hogy az államvédelem tagjai s a pártfunkcionáriusok jó helyen vannak. [...] [...] November 4-e után, 15-e előtti időben egy nagygyűlés lett megtartva, amelyen részt vett vádlott is. Ezen a gyűlésen megszüntették a korábban megválasztott, úgynevezett városi forradalmi tanácsot és helyette úgynevezett területi munkástanácsot állítottak fel. A területi munkástanácsnak mintegy 100 tagja volt. Ez a területi munkástanács egy szűkebb elnökséget választott, mely 12 tagból állt, ennek a 12 tagú elnökségnek vádlott is tagja volt. [...] [...] November hó 13-án a városi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett, mely ülésen két napirendi pont szerepelt. Az egyik napirendi pont a volt vbelnök dr. Blahut János személyével volt kapcsolatos, nevezetesen arról tárgyaltak, hogy ő a továbbiakban maradjon-e a vb-elnök, vagy sem. A vádlott Zsiros Andor nevű személlyel együtt a forradalmi tanács nevében vett részt ezen a gyűlésen. A vádlott két alkalommal szólalt fel ennél a napirendi pontnál. Az egyik felszólalásában arról szólt, hogy véleménye szerint a város lakosságának a véleményét kell kikérni Blahut János személyével kapcsolatban. A másik felszólalásában a forradalom céljáról beszélt. A jegyzőkönyv, amely a végrehajtó bizottsági ülésen készült, tartalmazza vádlott felszólalásának lényegét. E szerint vádlott a következőket mondotta: „A forradalom célja, hogy a Rákosi-féle rendszert teljesen felszámoljuk, el kell érni, hogy a jövőben a nép akarata érvényesüljön minden tekintetben". Ezt követő időben a vádlottat azzal bízták meg, hogy a lakáshivatal vezetőjével vizsgálja felül azoknak az állampolgároknak a lakásügyi helyzetét, akik lakáskiutalási kérelmet adtak be. A lakáshivatal a vádlott által tárgyaláson becsatolt névsort adta át a vádlottnak, s ezeket a személyeket járta le vádlott a lakáshivatal volt vezetőjével és Sipos Mihály nevezetű egyénnel. Megállapítható a tárgyalás adatai alapján az, hogy vádlott idejének legnagyobb részét ezekben az időkben az igényjogosultak felülbírálásának vizsgálatával töltötte el. E mellett azonban közreműködött abban is, hogy a békéscsabai üzemekben sztrájkoljanak. A tárgyaláson kihallgatott Zsíros Mihály és Blahut János tanúvallomásából ugyanis megállapítható, hogy vádlott több üzemmel beszélt telefonon, ilyen beszélgetés során a sztrájk mellett foglalt állást. Zsíros tanúvallomásából minden kétséget kizáró módon meg lehet állapítani azt, hogy vádlott telefonon hívta a téglagyárat és méltatlankodott azért, hogy a téglagyárban rosszul van megszervezve a sztrájk. Ezt követően a forgácsoló üzemet hívta telefonon, és mondotta azt a telefonba, hogy „remélem, maguknál jobban van megszervezve a sztrájk, mint a téglagyárban". 1956. december 6-án Békéscsabán egy néma tüntetést szerveztek. A néma tüntetésen jelentős számban vonultak fel a békéscsabai üzemekből. A tárgyaláson nem volt megállapítható az, hogy e tüntetést ki szervezte, így az sem volt megállapítható, hogy a tüntetés megszervezésében vádlottnak bármilyen cselekménye lett volna. A tanúkihallgatásokból azonban megállapítható az, hogy