Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

gazdasági cseléd volt, azután gyári munkás lett. A felszabadulás után 1944 decemberétől 1949-ig rendőr volt, ahonnan súlyos isiásza miatt szerelték le. Azután visszament dolgozni a békéscsabai téglagyárba és ott tevékenykedett egészen addig, amíg jelen ügyből kifolyólag közbiztonsági őrizetbe nem került. Vádlott 1944 novemberétől 1953-ig MKP-, illetve MDP-tag volt [...] [...] Az 1956. októberi ellenforradalom megindulásának idején vádlottnak a munkahelye a békéscsabai téglagyár bányarészlegénél volt. Október 27én ideiglenes munkástanács választására került sor és a vádlottat a munkahelyén megválasztották munkástanácstagnak, és bekerült az üzem központi munkástanácsába is, amit ottan igazgatósági tanácsnak hívtak. Október 27-étől kezdve a vádlott a munkahelyén is, és máshol is az üzemben egyik szószólója lett az ellenforradalmi megnyilvánulásoknak. így már október 27-én is többször tett olyan kijelentést, hogy addig nem engedi meg, hogy dolgozzanak, amíg az oroszok ki nem mennek az országból és AVH-sok tapossák hazánk földjét. Az ideiglenes munkástanács első ülésén már olyanokat hangoztatott, hogy a vállalat vezetőségéből le kell váltani az összes kommunistákat. Egy másik munkástanácsi ülésen olyanokat emlegetett, hogy a szovjet páncélosok legyilkolják a magyar gyermekeket. November 4. napja után azzal hangoskodott, hogy nem ismeri el a Kádár-kormányt, mert az kommunista és elég volt már a kommunista rendszerből. November közepe tájt, pontosan meg nem állapítható időben a szovjet hatóságok, vagy az azokkal együttműködő magyar karhatalmisták letartóztatták Fekete Pál tanárt, a békéscsabai városi „forradalmi bizottság" elnökét.

1 E letartóztatás miatt több békéscsabai nagyüzemben munkabeszüntetés következett be, a békéscsabai téglagyárnál a vádlott egyike volt azoknak, akik azt hangoztatták, hogy nem dolgoznak addig, amíg Fekete Pált szabadlábra nem helyezik. Ez a sztrájk valóban be is következett és pár napig tartott. Ugyancsak novemberben, közelebbről fel nem deríthető időben, a téglagyár présüzemében mintegy 30 dolgozó jelenlétében előbb a végleges munkástanács választásáról beszélve, utóbb olyan kijelentéseket tett, hogy elég volt a kommunista vezetésből, 12 év alatt gazdaságilag teljesen tönkretették az országot, gondunk lesz a kommunistákra, hogy a megkezdett beruházásokat, mint pl. Kazincbarcikát, kommunisták fejezzék be. Amikor felvetődött a pártszervezetnek az üzemen belüli kiépítése, vádlott több ízben kijelentette, hogy nem tűri meg, hogy az üzemben pártszervezet legyen. Ugyancsak novemberben, de közelebbről meg nem határozható időpontban többször mondott a vádlott olyanokat is, hogy úgy tudunk legjobban harcolni a Kádár-kormány ellen, ha nem dolgozunk. December 5-én ülésezett a téglagyár igazgatósági, vagyis központi munkástanácsa és ugyanakkor ülésezett a békéscsabai városi központi munkástanács is, a téglagyári munkástanács a városi munkástanács ülésére vádlottat küldte