Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

ki, aki miután visszatért a téglagyárba, ismertette a téglagyári munkástanács ülésén a városi munkástanácsban elfogadott szempontokat, amelyek szerint meg kell indítani a szabad sajtót, Birkást, a Békés megyei kormányösszekötőt el kell távolítani, állandó kapcsolatot kell teremteni a budapesti központi munkástanáccsal és ezért két személyt állandó tartózkodásra Budapestre kell küldeni, az üzemekben ne történjen pártszervezkedés, és december 6-án koszorúzzák meg a 10l-es szobrot. (Az első világháborúban a békéscsabai háziezrednek volt a száma 101.) December 6-án reggel az üzem területén a vádlott olyan röplapokat is terjesztett, amelyeknek a lényege az előbb felsorolt központi munkástanácsi követelések voltak, ezeket a röplapokat a vádlott egy Polgár János nevű személytől kapta, akit külön eljárásban, nem jogerősen 20 évre ítélt el a bíróság.

2 Ugyancsak a vádlott volt az egyik szervezője az üzemben a december 6-i koszorúzásra történt felvonulásnak, vagy másképpen néma tüntetésnek. Vádlott az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt közbiztonsági őrizetbe került, melyből f. évi május 25-én szabadult. Május 26-án a békéscsabai téglagyárban fizetési nap volt és a délutáni órákban a vádlott is eljutott a téglagyári kultúrteremben levő söntésbe, ahol több, vele egy munkahelyen dolgozott munkás fröccsöket fizetett a vádlottnak, ez kissé alkohol hatása alá került és a kultúrterem egyik sarkában szórakozó kommunista gyári vezetőkre vonatkoztatva olyan kijelentést tett, hogy ezek a csibészek itt a sarokban egy 4 gyermekes apát bezárattak. Tényállást képez még az is, hogy a békéscsabai téglagyárban az ellenforradalom eszmei irányítója egy Titz János nevű személy volt, aki nyugatra disszidált, és hogy a december 8-i sztrájktól kezdődően a vádlott a munka folytatása mellett foglalt állást. A megyei bíróság ezt a tényállást részben vádlott előadása, nagyobb részt azonban Berki László, Kovács András, Pepó Mátyás, Liker Pál, Zdolik János, Ledzényi János, Andrejcsik Pál, Varga Mátyás, Pribojszki Pál tanúk vallomásai és a tárgyaláson felmutatott és a vonatkozó részében másolatba vett munkástanácsi jegyzőkönyvrészlet alapján állapította meg. [...] [...] dr. Kádár Géza Erdős Károlyné Szilágyi Mihály mb. tanácsvezető ülnök, t. tag ülnök, t. tag Tisztázat a bíró és az ülnökök s. k. aláírásával. - BéML - B. 536/1957. Figyelmet érdemel az, hogy a védelem által kért tanúk kihallgatását mellőzte a bíróság, elégnek tekintve a vád tanúit... Az ugyancsak a védelem által kért munkástanácsi jegyzőkönyvek figyelembe vételét, illetve csatolását is elvetette a bíróság. A védelem fellebbezett „bizonyítási indítvány elutasítása miatt" és enyhítésért. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a fellebbezést, megfelelőnek tartotta az elsőfokú eljárást és ítéletet (uo., 1958. március 17.). A téglagyár munkástanácsának 48 tagja volt, közülük Várkonyi mellett csak Mácsik Sándor került bíróság elé (vö.: 108. sz. dokumentum) s kapott börtönbünte-