Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

gazdálkodott, miután háborús sérülése okán biztosított nyugdíját 1945-ben megvonták (uo.). Tegyük hozzá: a földet 1950-ben „felajánlotta" az államnak (magyarán: menekülve az elviselhetetlen adó- és beszolgáltatási terhektől, szabadult a földtől, mint akkoriban tízezrek...). A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 1958. szeptember 10-én megerősítette (az ügyész súlyosbítást kért) - uo. Megjegyzendő: az építőipari vállalat munkástanácsa 39 főből állt; 6-ot elbocsátottak, egyet internáltak, de börtönt csak Patay kapott. Sipos Mihály munkástanácselnököt nem vonták ügyészi-bírósági eljárás alá, „munkásszármazására való tekintettel". A munkástanács tagjaihoz l. „Rendőrségi összefoglaló jelentés - Békéscsaba, 1958. április 9."-ÁBTL 3. 1. 9.-V-150365. 'Vb'.: 106. sz. dokumentum. 103. Gyula, 1957. szeptember 25. Megyei ügyészi vádirat a békéscsabai Ágota László ügyében Vádirat Ágota László békéscsabai lakos ellen népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette alatt indult bűnügyben. Terhelt értelmiségi családból származik, apja tisztviselő, anyja tanítónő volt, szüleinek vagyonuk nem volt. Terhelt gimnáziumi érettségit végzett, utána 1949-től kezdve a MÁV alkalmazásában állott. 1947-től SZDP-tag, majd az egyesüléstől 1956. október hó 23-ig MDP-tag volt. Legutóbb, az ellenforradalom előtt Békéscsabán MÁV tisztviselőként dolgozott. Terhelt 1956. október hó 23. napján külszolgálaton volt a békéscsabai állomáshoz tartozó külső állomásokon. 24-én, amikor beérkezett, több dolgozót a vasútnál megszólított, hogy „ti még mindig hordjátok a címert?". Ezt követően intézkedett, hogy a népköztársasági címereket a sapkákról szedjék le. Ezt követően aktívan bekapcsolódott az ellenforradalmi tevékenységbe a MAV állomáson. Október 26. vagy 27-én önkényesen leváltotta beosztásából a 8 gyermekes, kommunista Csányi Pál vonalfőnököt és a helyét ő foglalta el. Még ezen a napon megalakult a békéscsabai vasútállomáson a vasúti forradalmi tanács, melyben terhelt is vezető tevékenységet folytatott. Ez a forradalmi tanács terhelt közreműködésével több kommunista vezetőt és politikai tisztet leváltott beosztásából. így többek között Molnár Gábor állomásfőnököt is elmozdították helyéről. Megállapítható, hogy a békéscsabai MÁV állomás területén terhelt és Lovas István - akit más ügyben már elítéltek

1 - volt az ellenforradalom fő szószolója. Terhelt Lovas Istvánnal igyekezett a vasútállomáson a dolgozókat azok ellen hangolni, akik az ellenforradalom kitörése után is kommunistának vallották magukat. Tevékenységük hatására feldúlták a vasúti párt- és