Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

üzemi bizottság helyiségét, s onnan mindent széthurcoltak. Terhelt állandóan a sztrájk folytatása mellett agitált. Terhelt többször hangsúlyozta Lovas Istvánnal együtt, hogy „amíg ők a MAV-nál dolgoznak, ott pártszervezet nem lesz, elég volt 12 évig megtűrni". Terhelt állandó kapcsolatot tartott a békéscsabai üzemek és városi forradalmi tanács tagjaival és rendszeresen tájékoztatta a dolgozókat, hogy hol, miért sztráj­kolnak és ő is buzdította a vasutasokat a sztrájkra. Terhelt november hó 4-e után is többször hangoztatta, hogy nem ismeri el a „Kádár-kormányt", és nem is hajlandó a rendelkezéseit végrehajtani. Aktívan részt vett terhelt az 1956. december hó 6-i tüntetés megszervezésében, az irodai dolgozókat kényszerítette a felvonuláson való részvételre. A tüntető menet elin­dulása előtt terhelt és Lovas kijelentették, hogy „a volt párttitkároknak, kom­munistáknak és egyéb volt funkcionáriusoknak a menet élén kell vonulniuk". Ezen intézkedésének az elvtársak kénytelenek voltak eleget tenni, mert a „fel­paprikázott hangulat következtében esetleges retorziótól lehetett tartaniuk". Terhelt Lovas István társával 1956 decemberében olyan utasítást adott ki a körzetükhöz tartozó állomásokra, hogy küldjenek be a csabai állomásra olyan értelmű táviratokat, melyben követelik a területükön és a szegedi igazga­tóságnál lévő kommunista igazgatók leváltását. Utasításukra ez meg is történt és december 7-én terhelt a beérkezett „megrendelt" táviratokat összesítve azt géptávírón a szegedi igazgatóságra továbbította, melyben név szerint követel­ték több kommunista leváltását a szegedi igazgatóságnál és felszólította őket, hogy amennyiben december hó 8-án délelőtt 9 óráig a követelésüket nem tel­jesítik, úgy sztrájkolni fognak. Mivel másnap arról értesültek, hogy követelé­sükre a feltüntetett kommunistáknak csak egy részét váltották le, így terhelt figyelmeztető sztrájkot rendelt el a békéscsabai vasútállomás körzetében. Terhelt cselekményének csak egy részét ismeri be, azonban az a tény, hogy a munkás-paraszt kormány rendeletileg kimondta november hó elején, hogy többek között a vasúti forgalomnál munkástanácsok nem működhetnek, mégis még 1956 decemberében is terhelt és társai vezetésével a munkástanács funkcionált és akadályozták, hogy általuk leváltott, törvényes vezetők eredeti beosztásukat visszafoglalják. Ezek a körülmények azt is bizonyítják, hogy ter­helt szembeállt a munkás-paraszt kormánnyal és annak rendelkezéseivel. Egyéb­ként a kihallgatott tanúk vallomása terhelt bűnösségét megnyugtatóan bizo­nyítja. A fenti tényállás alapján az 1957. év február hó 19-től közbiztonsági őri­zetben és augusztus hó 2-től előzetes letartóztatásban lévő Ágota Lászlót [...] [...] vádolom a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend megdön­tésére irányuló mozgalomban való aktív részvétel bűntettével [...] [...] dr. Pálfi Ferenc Oláh László ügyész megyei ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents