Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

nem csupán, mint népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésének bűntettében bűnös, hanem úgy szellemi, mint gyakorlati irányítóként a rendelkező részben kimondott BHÖ 1. p. 1. bek.-ben felvett és a BHÖ. 11. p. 1. bek. szerint büntetendő népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntettben. [...] [...] Vádlottak nemcsak, hogy a Magyar Népköztársaság megdöntését célozva követték el cselekményeiket, hanem úgy ők, mint a hozzá hasonló olyan cselekményeket elkövető személyek, nagyban előidézték egy újabb, harmadik világháború kirobbantását, aminek be nem következte nem a vádlottakon múlott, [így.] Vádlottak azzal, hogy különböző indokokkal csaknem állandó sztrájkot hirdettek, Békéscsaba lakosságának hangulatát félrevezetve olyan irányban [így] igyekeztek terelni, amely a közrend, közbiztonság helyreállítását nehezítette a különböző röplapokkal és falfestésekkel, ezen kívül a Magyar Népköztársaság ellen fegyvert fogtak, és a társadalmi rend alapját képező társadalmi tulajdont nem kismértékben megkárosították, a magyar dolgozó népet teljes romlásba akarták taszítani. Bár vádlottak a céljukat e tekintetben nem érték el, azonban a magyar dolgozó nép teljes erővel való munkálkodása szükséges ahhoz, hogy a vádlottak által s hozzá hasonló személyek [így] által előidézett károkat helyrehozzák, az eltelt idő alatt a becsületesen dolgozók minden erejükkel azon igyekeztek, hogy megmentsék magukat az ilyen cselekményekkel előidézett inflációtól, amelyen már egyszer a magyar nép keresztülment. A megyei bíróság a büntetés kiszabásánál ezeket a főbb szempontokat figyelembe véve vádlottakkal szemben olyan büntetés kiszabását látta szükségesnek, amely úgy vádlottakat, mint a hozzájuk hasonló, vagy más, kivált osztályidegen, ellenséges érzületű embereket, elemeket visszarettentsen attól, hogy a jövőben még egyszer megkíséreljék kezüket a legkisebb mértekben is népi demokratikus államrendünk ellen emelni. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a bíróság I. r. Polgár János vádlottnál azt, hogy korábban zárt elmeosztályi gyógykezelésben részesült, melynek folytán ezen cselekmény elkövetésének idején annak társadalmi veszélyessége felismerésében vagy akaratának megfelelő magatartásában a korábbi elmebetegsége miatt korlátozva volt. A megyei bíróság azonban vádlott tárgyaláson tanúsított magatartásából, ellentétben a szakértői véleménnyel, ezt a korlátoltságfokát nem olyan jelentősnek tekinti. De ezt támasztja alá az általa elkövetett cselekmények módozatai [így], vagyis az, hogy éppen ő volt az, akinek a kezdeményező, vezetői tevékenysége folytán létrejött szervezkedés, amely maga kizárja azt, hogy az ő korlátoltsága [így] jelentősebb fokú lett volna. Enyhítő körülményként értékelte a többi vádlottnál büntetlen előéletüket, VT. r. Szelezsán vádlottnál nős és VIII. r. Gálik Istvánnál ugyancsak nős, illetve családos állapotát. Viszont I. r. Polgár Jánosnál súlyosbító körülményként értékelte büntetett előéletét.