Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

hogy a népi demokratikus államrendet megdöntsék vagy legalábbis gyengítsék. Maguk a vádlottak adták elő, hogy nem fogadták el a Kádár-kormányt, nem értettek egyet annak intézkedéseivel, és azzal ellentétben a cselekményük minden egyes részlete azt célozta, hogy a munkás-paraszt kormány céljával ellentétben akadályozza a rend, a közbiztonság helyreállítását, sőt ők maguk által [így] elkövetett tevékenységekkel azt a célt akarták elérni, hogy az ellenforradalmi állapotok tovább tartsanak, ezzel a magyar dolgozó népet, a munkásosztály hatalmát teljes romlásba vigyék, illetve megsemmisítsék. De a fentiektől függetlenül a bíróság itt jegyzi meg, hogy a bírói gyakorlat szerint a BHÖ 1. pontjában felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésénél, illetve annak megállapításánál nem szükséges, mint tényálladéki elem az, hogy az elkövető azzal a céltudattal hajtsa végre egyes cselekményeit, hogy azáltal a népi demokratikus államrendet megdöntse, vagy azt előmozdítsa, elegendő a mozgalom vagy szervezkedés objektíve irányul erre [így], mivel a céltudatosságot ezen törvényhely, mint tényálladéki elemet nem foglalja magába, illetve ilyet nem kíván meg. Mármost foglalkozva végül vádlottak azon védekezésével, hogy ők nem tekintendők sem mozgalomnak, szervezkedőknek, mert ők nem szervezkedtek, és ilyenről közöttük soha sem volt szó, a bíróság ezzel ellentétben vádlottakat, illetve az általuk elkövetett cselekményeket együttvéve, összességében értékelve azt állapította meg, hogy vádlottak tehát többen olyan egységes cél érdekében, közösen, tervszerűen hajtottak végre több olyan cselekményt, amelyet elkövetés előtt, annak végrehajtási módját megtárgyalták, elkövetés után egymásnak beszámoltak, amely cselekmény egy része külön-külön, így kivált összességében a népi demokratikus államrend megdöntésére, illetve előmozdítására irányult. [így.] Természetesen az a vádlottaktól és más ilyen személyektől nem várható el, hogy ők maguk kifejezetten, tehát szó szerint beismerjék azt, hogy ők szervezkedtek népi demokratikus államunk megdöntésére. Ezt a tényt a bíróságnak kell megállapítani, mint ahogy a megyei bíróság ez esetben az összes körülményeket egybevetve meg is állapította. A megyei bíróság a fenti indokoknál fogva vádlottak bűnösségét a rendelkező részben írt bűncselekmény elkövetésében állapította meg, nevezetesen több vádlottat a vádtól eltérően [így]. így I. r. Polgár János bűnösségét a BHÖ 1 p. 1. bek. felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntettben, minthogy részleteiben maga I. r. Polgár János, de a többi vádlottak is egyes cselekmények részletezésénél beismerte [így], hogy ő volt az a személy, aki a többi vádlottakat az elkövetett cselekmények nagy részénél irányította, az ő javaslatát legtöbb esetben elfogadva, és a cselekmények elkövetése után neki beszámoltak. [így.] Ezenkívül I. r. vádlott volt az, akinek e tevékenysége folytán létrejött ez a szervezkedés, illetve kialakult, ő volt az, akit a legnagyobb élettapasztalattal rendelkezőnek tartottak, amit mutat az a körülmény is, hogy II. r. Lévai elsősorban az ő véleményét kérte ki az esküszöveggel kapcsolatban. így nem vitás, hogy I. r. vádlott