Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Kiemelkedő személyiségek A forradalom Békésben is véget ért. A rend, a béke, az emberség, a szabadságvágy., az emberi és nemzeti jogok forradalma volt, kevés kivétellel végig emelkedett és példás eseménysort rögzíthet a krónikás. Ebben elévülhetetlen szerepük volt a szinte ismeretlenségből, a Rákosi-féle terror időszakban meghúzódó, de lélekben a hitet őrző, kiváló, született vezetőknek, akik a már nem is remélt alkalom hívó szavára ott teremtek a települések élén, s megvalósították a csodát. Az órák alatt elküldött, vagy gyorsan elbujdosó rákosisták helyébe lépve, a közbizalomra építve vették át az irányítást. Összefogták a legjobb erőket, és zökkenőmentesen vitték a közügyeket. Egy teljes nép vetette ki magából gyors természetességgel a nyolc éve hatalmon levőket. Ezt nem tudta a csupán a törpe kisebbségre és a szovjet tankokra támaszkodó rákosisták visszatérő serege soha megbocsátani. Csak néhány kiváló forradalmi vezetőt említsünk. Fekete Pál: tanárember, jól ismert Csabán, 30 éves sincs '56-ban. Az első tömeggyűlésen már őt követelik. Beszél, s rögvest ő lesz a városi, majd a megyei forradalmi tanács elismert vezetője. A rend, a humánum embere, de bátor és határozott, ha kell. Szocializmust akart, de diktatúra és szovjet megszállás nélkül. Nádházi János 35 éves akkor. Szabósegéd, 1945-48 között szociáldemokrata, járási titkár. A kierőszakolt pártegyesüléskor nem vették át az MDP-be, jobboldali megalkuvónak minősítették. A szabó ktsz munkásaként éri 1956. Az első népgyűlésen Gyulán a több ezer ember előtt valakinek szólnia kellett. Aki szól, az szervezhet akár kommunistaellenes pogromot is, hiszen a sok sérelem ott ég az emberekben... De Nádháziért küldenek, s ő mintha tanult szónok lett volna, lecsendesít, lelkesít, ugyanakkor az emberi méltóságra, a forradalom tisztaságára szólít fel. Nem is lehetett más a város első embere, mint ő.Tette a dolgát emberséggel, meggátolva a forradalom elfajulását, de a független és demokratikus Magyarország elvét fel nem adva. Orosháza nagy szerencséje volt Nagy Lajos. Ö is a rend, a béke, a demokratikus szocializmus és a független Magyarország híve. Már 1919-ben vöröskatona, meg is sebesül. Az orosházi munkásotthont vezette 1920-tól, szociáldemokrata. Egy ideig tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, azaz megyei képviselő. Öt átvették az MDP-be, de pár hónap múlva kizárták. Szabósegéd 1956-ig. 1956-ban már közel 60 éves. A városban nem felejtették el. Október 29-én őt követelik a szószékre, s ő remekel. Nemcsak a rendre, méltóságra int, összefog és mérsékel, de külön szól a fiatalokhoz is: 1848 tiszta követőinek kívánta őket látni. Született vezető, vitathatatlan tekintély a városban. Munkáját az MSZMP és a tanács is megköszönte, majd 1957 januárjában a karhatalom tartóztatta le... Az endrődi Balogh Elek egykor szintén szociáldemokrata volt, 1948-ban átvették az MDP-be, sőt, egy ideig titkár volt, aztán - mint annyi szociáldemokrata társát - őt is kizárták a pártból, mint opportunistát. 1956-ban a forradalmi bizottság tagja, néhány szép beszédet mondott, melyekben elítélte a terrort, s lelkesítette a fiatalságot. A Kádár-kormányt nem ismerte el, sőt, 10 pon-